Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1924-12-31 / 3 [1505]
A békekötés óta nem volt oly fontos eseménye gazdasági életünknek, amely jelentőségében és a közgazdaság minden ágában való kihatásában felülmulta volna azt a nagyarányú akciót amelyet a magyar kormány a külföldi kölcsön megszerzésére infiitott és amely az 1924. évnek derekán jutott el befejezéséig és hozta meg első nagy eredményét, aca^yar korona stabilizálását. Ettől az eseménytől függnek és ehhez kapcsolódnak as elmúlt év gazdasági életének eseményei és az ad'ja meg a bázist a jövő tervekhez és munkálatokhoz, A szanálási akciót támadták ugy politikai , mint gazdasági szempontokból és sokkal jobban szerették volna, ha Magyarország pémzügyeit és gazdasági viszonyait saját erejéből regenerálja és nem vállal nehéz feltételeket a külföldről kapott segítség fejében. Akik ilyen véleménnyel voltak azokban nem számoltak azokkal a nehézségekkel amelyekkel belföldi kölcsön fel ' vétele járt volna és amelyek minden valószinüség szerint túlszárnyalták volna a külföldi kölcsönre alapitett szanálás terheit. Mi most nem foglalkozunk a szanálási tervezet kritikájával,& külföldi kölcsöntmegkaptuk, a visszafizetés feltételeit és az ellenőrzést kötelezőkek fogadtuk el magunkra nézve, most tehát az adott tényekkel kell számolnunk és . azon kell lennünk, hogy a lehetséges keretek között Magyarország minél jobban felhasználja a rendelkezésére bocsátott tőkét és hogy a feltételekben kiszabott két cszteneő alatt minél nagyobb eredményeket érjen cl a gazdasági élet egyensúlyának helyreállításában. Az eddigi jelek részben reménykeltők és a gyógyulás folyamatának megindulását mutatják. Tcr-\ mészetcs azonban az is,hogy az egészséges gazdasági helyzethez való Visszatér nem mehet végbe áldozatok nélkül. Az 1924.év első fele még a koronaromlásnak jegyében' állott és a valutának a romlás iránya igen meredek volt és igen nagy károkat okozott, mert a kormány ebben az időben már nagy áldozatokkal igyekezett biztositani pénzünk stabilizálását.Az inflációs korszak lélektani hatásait azonban nem lehetett egy\szerrc megszüntetni, a gazdasági köröknek a korona ellenében táplált bizalmatlansága tovább rombolta a pénz értékét. Január- 30-án a magyar korona értéke 0.0204-en állt Zürichben, február végen már csak 0.013 volt a korona értéke, Márciusban 0iX3765-ig sülyedt vissza^ április hó folyamán már csak minimális volt a visszaesés és a ho utolsó napján 0.00725-el jegyezték a koronát; májusban a visszaesés ismét crősebb volt és a magyar pénz csak 0.0065-rc értékelték. Június hó folyamán a Nemzeti Bank felállításával kapcsolatban megkezdődött a javulás és a korona 0.0070-os jegyzést ért el a hó végén. Ettől kezdve ezután az áringadozások igen csekélyek és a 70-cs árnivót a magyar pénz^egészén mostanáig meg tudta tartani. Az értéktőzsdén az 1924 évben úgyszólván az összes értékpapírok súlyos árfolyamveszteségeket szenvedtek. Szinte lavinaszerűen zuhantak al á.,különösen a mesterségesen felhajtott ugyanvozett "favorit" papirok és maguk alá temette* egy csomó újonnan alakult konjunktura-vállalatot, de sajnos a tőzsdére csábitott kisemberek nagy tömegét is. Az év folyamán a budapesti értékpapirok értéküknek 1/3-2/3 vesztették el átlagban egy-egy esetbon még nagyobb veszteségek is el ölordultak. Ilyen nagy jelentőségű eseménnyel szemben a tözsdeadó reformja és már r és zle tinté zkc cié s ek, amelyeket a tőzsde feljavítására az érdekeltek kivannak, nem hozhatja meg a várt eredményt és az állandésult lanyha irányzat meg-szüntét. Egészséges vérkeringése akkor lesz a tőzsdének, ha a külföldi tőkék is belekapcsolódnak a vásárlásokba, ez azonban csak az osztalékpolitikának a békebeli princípiumokra való visszatérése mellett képzelhető el. A gabonatőzsde nagy ár emelkedésekét hozott, azonban jelentőségéből veszített az esztendő' folyamán, A gabonaforgalom kezdi elkerülni Budapestet és az árucsere közvetlenül történik az egyes vidéki hely/ok között, sőt részben az export is a főváros kikapcso lásával a termelő helyekről dunai vagy de3irr.suti állomásokról bonyolódik le. v
