Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-03-23 / 23 [1505]
A nemzetgyűlés szünete alatt sem pihen a politikai élőt. ofj A...±c a biz ttság.k az alk tmányj.gi javaslatokat t'rgyalják, addig a ..iniszteriUmOkban serény munka folyik ujak"! törvényjavaslatok kid lg.czására. Ezek közül a legfontosabb az a javaslat, a_ely arra losz hivatott, hegy a mezőgazdasági külföldi kölcsön utcából r elh x ri tsa az ut:lsó akadályokat is. A javaslatokon már csak az utolsó simitásókat végzi]: és a javaslat szövegét K^r'nyi Frigyes bárd párisi követünk, aki a londoni pénzpiacon o külföldi kölcsön ügyében/tárgyolásokat folytatja, magával vitte, A nemzetgyűlést ennek a javaslatnak a letárgyal*sára ügy-két napra össze fogják hivni. Tlayer János földmüvclésüöyi miniszter kijelentése szerint a kölesen ügye a külföldön most már teljesen elintézett deleg, csak ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedésére van szükség, h/gy a magyar m:zőgozdaság megkaphassa a rég v*rt és erősen óhaj tatt kölcsönt. A választójogi biz ttság folytatta a választójogi javaslat tár .;y alá sát. A liztts^g egyik ülésén Huszár Károly benyújtotta ismert javaslatát a kombinált választási rendszerre vonatkozóan. Ernszt Sándor beözjédébén a szociáldemokraták által óhajt tt nsztályuralem ellen szólt. Vigyázni kell az olyan demokráciára,-"jt-C ly tönkretenné az jrszáget. Mesko Zoltán Vészé-délen kxf ej tette, hogy a ma jyar nemzetet oizárolag a nemzetközi'szociáldemokratáktól félti, A nők szavazat jóját elfogadja, mert a nők fegjá.k ellensúlyozni a nemzetközi és istentagadó irányzatot. Erdélyi Aladár szerint a m-stani választási jogon tulmonni egyenesen merénylet volna az állam élete ellen. Bethlen István sróf miniszterelnök a felszólalásokra adott válaszadón ki jelentette ,arra törekszik, hogy meggátolja a passzivitásban lévő ellenzéknek azt a törekvését, hegy dikta túrát gyakore1janak az egész parlamenttol szemben. Vázsonyinak azt m-ondg.£, csodálkozik, he; ;y nem tanult az 1918.-1 példából, amikor a szociáldemokráciával víló szövetkezés Rejtőre vitte az )rszáget. *\ miniszterelnök ke._ény szavakkal itélte el a szooialdemck- • ráták kéfcért.. Imii politikáját, A szocialisták azen dolgoznak, hogy olyan ole_ek, akik az ..rszág ot szc roncsétlonsé gb c döntötték/ hazajöj jenek és politikai szerephez jussanak. A felsőházi javaslat tárgyal'sát is „egkezdte a nemzetgyűlés közjogi és .igazságügyi bizottsága. Farkas Tibor felszólalása szerint a jo g'fc lyt < nos ság szempontjából szükségesnek tartaná a javaslat elfog adásáhez a főrendiház hozzájárulását, buk^os György ugyancsak ki/á hatosnak tartja a főrendiházat levonni a reform megvalósításába; Helyesnek tartaná a király által kinevezett főrendiházi tagok átvételét is. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, hegy a kommün után a régi rsz^ggyülusi és főrendiházi tagok által alkot tt választójogi térvény alapján kivánta összehivni az alk *t.i x ny/.-zó nemzet gyülé st, akkor azonban épen azok ellenezték est, akik ma a. legitimitás és jogfolyton sság hiányát r . . i( ai kormány hibájául rójják fel. A jogfolytonosságot ilyen érteledben .o st már, miután a nemzetgyűlés rendelet alapján jött össze, ne... lohet helyreállítani. Kaas albert b'rc is azt kivánja, hegy v,nják Voo.a főrendiházat a reformba és fenntartani kivánja a főrendihez )lnevcz~st is. A felsőházi javaslat ügyében való állásfoglalásra összeültök a régi főrendek 71asics Gyula báró elnökletével, aki indítványozta, mondja ki az értekezlet, hogy ragaszkodik ezut'n is eddig elfoglalt alkotmányjogi álláspontjához, amely szerint a jogfolytonosság valódi követelményeinek az felelne meg, ha a főrendiháza reformot n_m -az átmeneti természetű nemzetgyűlés, haíkm. a rendes országgyűlés teljesitoné. Ezzel, az indítvánnyal szemben Zichy eladat gróf indítványában azt javasolta, hogy ne ,. r szággyülés , hanem kétr kamarás ndmzet gyűlés legyen. Az értekezleten a régi főrendek közül számosan szólaltak fel ugy az elnök, mint Zichy inditványa mellett. Toll felszólaló azt fejtegette, hegy a jelen helyzet Ven el kell fogadni azt a megoldást, amelyet a lehetőség nyújt. Végül is az értekezlet az elvi álláspontok leszögezősc mellett hat á.roza th- zatal nélkül fejeződött be, AZ értekezlet jegyzőkönyvét a kormány elé terjesztik.
