Hetikiadás, 1924. december - 1925. március
1925-02-12 / 12 [1505]
_ _^ U !°_ S _ Í^^J 1 ^^. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K8zekció Néhány hónappal ezelőtt Olaszország egyes vidéki városaiban általános feltűnést keltett egy érdekes egyéniség, aki Taván la Plánta héven szerepelt ós azt hirdette magáról, hogy ő az utolsó indián herceg, az ut_lsó irokéz Tewanna Ray vagyis a Fehér Tölgy, vagy amit akartok. Indián törzsfőnöki minőségében szivesoh szerepelt különböző filmfelvé teleken is, persze mindenkor illő jutalmazás ellenében. Brüsszelben az egyetem nagy előadó termében pedig felolvasást tartott az indián törzseknek Kanadára vonatkozó jogairól. Err£l az előadásról még a lapok is megemlékeztek ós az előadás iránt olyan érdclo ledés nyilvánult, hogy az 1500 hallgató befogadására alkalmas teremben legalább is 5000-en szorongtak. Az indián vezér tekintélye napról-napra gyarapodott. Időközönként, ha jónak látta, felvette nemzeti díszruháját és markánsan vonásaival, magasra-merodező áastollas fcjdiszével roppant hatást keltett az olasz és francia Riviéra legelőkelőbb sétányain. Előkelő modorával, fejedelmi bőkezűségével sik rült meghóditani mindazokat, akiknek közelébe jutott és igy sikerült beférkőznie az előkelő arisztokrácia soraiba is. Montekarlóban megismerkedett a Khevcnhüllcr grófi családdal is, mellyel igen jó viszonyba került, elhitetve velük, hogy Kanadában egész petróleummezők boldog tulaj ctnosa ós földjeit mcst bocsátotta áruba, mert Európában kívánna megtelepedni, A grófi családot sikerült is annyira elkápráztatnia, hogy az egyik grófkisasszony már nem valami túlságosan idegenkedett áttolj hogy a dúsgazdag indián herceghez feleségül menjen. Epen ezért a gröfi család anyagilag is támogatta az ujabb időben gyakrabban pénzzavarba jutótt indián petroleumkrözust. Egyszer aztán a nagy bizalom mégis osak megingott és pedig akkor, mikor már egy millió ^Uránál több kölcsön vádorolt az indián herccg>zsebébe. Ekkor a grófi család beszüntette a kölcsönözgetést, A hitelezők pedig megrohanták az indián herceget, aki erre hitelezői elöl mosgszökve, áttette működésének színhelyét Svájcba. Itt azonban végre is leleplezték ós ezzel az érdekes szélhámos pályafutása derékon kettétört. Az ál-indiánhcrccg' most a bellinzónai fogház egyik cellájának rideg falai között^egy közönséges tyuktolvaj társaságában elmélkedik a sors változondósága felett. A nyomozás kideritette, hogy az ál-indiánheroeg igazi neve valószínűleg Btgar La Pante, Amerikában született és egy francia nő törvénytelen gyermeke. Viharos élete .során a most nőtlen emberként szereplő álherceg kétszer is megnősült és mind a kétszer megszökött feleségétől, az ggyiket Amerikában, a másikat Franciaországban felejtvén. Végül pedig moziszinész lettr Magas termete, hosszú fekete haja, merészen felvont felsőajka, arcán végigvont mély barázdák, sárgásvörösben játszó arcszine, amit mind a morfium és a sok szesz mértóktele: élvezése okozott, arra a gondolatra vezették az egyik filmrendezőt, hog; indián vezér szerepét játszatja velol Pompás indián fejdíszt készi- . tottek neki és a feledeimi viselkedésre megtanitetta a rendező. Igy . azután egyszer csak kedvet kppott a moziindián ahhoz, hogy a felvevőgép lencséje helyett szerepért a valóságos életben is eljátsza és ->tt fogadja a tömeg hódolatát '3 uj jongását. Igy került aztán Olas.zorsz'gba is, ahol szerepét hónap-okig játszotta, mig aztán szomorú végetért az ál-indiánherce| külföldi királysága. A lelkiismeretes beteg. Krausz ur megbetegedett. Orvost hivatott, aki elrendelte, hegy a felirt pilulákból esténként vagyen be kettőt s igyék ra egy pohárka aszu~bort. Náhány nap múlva a doktor érdeklődik 3 betegnél : jobban erzi már magát? Nem doktor ur, még mindig beteg vagyok. Bevett minden 7 előirásom szerint ? A pilulákkal két napra hátra vagyok, de az aszúval viszont már három háttel előre.
