Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1925-02-12 / 12 [1505]

Bethlen miniszterelnök genfi tanácskozása. Kszcfcaó A miniszterelnök Genflen kitűnő eredménnyel tárgyalt, aminek "bizonyitéka az a leszed, amelyet a Nemzetek Szövetsége pénz­ügyi bizottságának elnöke hozzáintézett a tárgyalások befejezésekor, Tcr Meulen, a pénzügyi bi zot tság .elnöke , a bizottság nevében Szeren­cs ekivánatait fejezte ki ahhoz a nagy haladáshoz, amely Magyarország ujjáépitése terén mutatkozik. Közölte, hogy a bizottság beleegyezését adja a tisztviselőknek nyújtandó rögtöni segítséghez. Kifejezte elismer •rését a Nemzeti Bank működése felett s végül rámutatott a magyar köz­igazgatás reformjának óriási fontosságára és sürgős voltára. Bethleh miniszterelnök megköszönte a bizottság jóin­dulatú támogatását és kifejezte azt a reményét, hogy támogatást, külö­nösen gazdasági kérdésekben a jövőben is érezni fogjuk. *• Bethlen István gróf miniszterelnök genfi .útjáról haza­érkezett. Még vi'Szautazása előtt kijelentette, hogy az osztrák és magyar korona egy szintre hozataláról^nem tárgyaltak. A jövő feladata az, hogy miután a szorzószám 17.600-ról 14.600-ra esett, az aranykölt­ségvetésről ^átmenjünk a papirköltségvetésre. A font sterling a közel jövőben valószínűen eléri az (aranyparitást s akkor többé nem várható változás a magyar korona viszonyában. Kijelentette a miniszterelnök, hogy Magyarországon a legfontosabb kérdések egyike a- mezőgazdasági hitel. A mezőgazdaság talpraállitása nélkül nem beszélhetünk Magyar­ország gazdasági ítalpraállitásáról, Nincs szó államkölcsönről, hanem arraól, hogy külföldön lehetővé tegyék a jelzáloghitelt. A miniszter-' •elnöknek ez a nyilatkozata igen jó hatást tett politikai körökbon s remélik, hogy ez irányú fáradozása is sik-rrel jár s megoldódik a mezőgazdasági hitel fontos problémája. Képviselő, ki a birósággal felesel. Példátlan eset történt Budapesten egy sajtópör tár­gyalásán. Amikor Schadl tanácselnök figyelmeztette a vádlottat, hogy ne kalandozzon el a tárgytól, a hallgatóság körében helyet foglaló Rupert Rezső radikális képviselő sértő közbekiáltást tett. Az elnök felhivására Rupert előlépett és vitába szállott az elnökkel. Miután a bir°ságnak ellenszegült és felcslésével botrányt okozott, az elnök a tárgyalás megzavarása miatt nyolc napi_fogházra Ítélte és mivel tet­tenérés törtónt, tekintet nélkül a képviselői mentelmi jegra, elren­delte azonnali letartóztatását. Rupe-rg élesen tiltakozott a letartóz­tatás ellen, később pedig, amikor saját pöre került sorra, a tnács, sőt az egész budapesti törvényszék ellen elfogultsági kifogással élt és kérte, hogy ügyét tegyék át a táblához, A tanácselnök helytadott a kérésnek és az iratokat felterjesztette a kúriához, Rupertet pedig levezettette a fogházba. Másfél ora múlva azonban az, elnök, miután intézkedése folytán a tárgyalás rendje megint helyreállott, Saját elhatározásából szabadlábra helyezte a képviselőt, de a büntetést ion­tar totta. E kinos ügy mentelmi bejelentés folytán a mentelmi bizottság elé került, A mentelmi bizottság kihallgatta Rupert Rezsőt és Schadl tanácselnököt s megállapitotta, hogy Rupert megbüntetésével mentelmi jogsérelem nem történt. A sajtó egyrésze ez üggyel kapcsolatban erő­sen uszit a birO s ág ellen, másik része azonban a birói tekintély vé­delmében helyesli Schadl tanácselnök eljárását. Apró h i r e k , A tatai bányákban általánossá~vált a sztrájk. A munka-' sok a vezetők biztatására nem voltak hajlandók elfogadni az igazgató­ságnak azt a rendelkezését, hogy a felváltás a bányában a munkahelynél történjék. Több. mint tizezer bányász sztrájkol Tatahányán, ahonnan ezerötszáz bányamunkás már haza is utazott a felvidékre. Egyelőre a helyzet kilátástalan. A munkásság ésxigazgat©ság között még tárgyaiásol'

Next

/
Oldalképek
Tartalom