Hetikiadás, 1924. december - 1925. március

1924-12-24 / 1 [1505]

Harangszó hólopte csillogó fenyők, fcagyogp gycro&szoa^X s a tiszta öröm legősibb énekének szem-id moéió diája.: karácsony. Szer et, Béke, Ronénység ünnepe. Ez volt a nultbemi. 3 ma? A harangszó meg van, a hólept 3 csillagé fenyők is illatoznak , a gyermekszemek is ragyognak s fülünkbe cseng legősibb éneke is <s örömnek, dc hol van a Szeretet? Van, Csak szűkebb világba vonult, behúzódott a családba, ... tűzhelyek mellé,, mintha félne a nagyobb közösségektől. Alig, alig ec r a családi kör határain túlra menni. És hol a béke Valahol az is meghúzódott. Oh, hisz annyiszor megcsúfolták a nevét a legutébbi osz tendők során, Gyilkos irások, öldöklő diktátumok fölé irták a nevét s amig a világ egyrésze pőrén, üres kezékkel harcol a kenyérért, addig a násik fele állig fegyverben néz farkasszenet a veszendőnek Ítélt fegyvert.:lenckkel. Emitt jajszó, könny, rony*gjok és koldustar isznya, amott a kár lelhet étlen arany g égje , ágyuk és tankok frontvonala. Hol hát a béke? Meg van-e kőztünk, vcszend'5 népek közt? Jaj , ne keressük, hisz a magunk keze is ökölbe—szorul önnön véreink ellen. De valahol mégis meg kell lennie, hiszen ősi rendelés, hogy 10gyen, esrk k 0r es nünk kell. S a reménység? n ' I la Ián e. az egyetlen, ami megmaradt tiz szörnyű esztendő után is. Ez az egyetlen pont, amelyen megvethetjük l:'bunk. A hárem Isten-adomány közt, amelyet kétezer évvel ez elé't-t a Gyermek didergő teste mellé odatett a Teremtő a jászolbölcsőbe, vigaszául a világnak; e-z ~az egy megmaradt. S nekünk, magyaroknak, ez a mostani karácsony csalt ?. Reménység ünnepe lehet. Deonka ünnep, Szeretet és Beké nélküli ünnep, mégis fogadjuk nagy szeretettel, magunkbaszállással, áhítattal. 3 amig csengenek karác'sony harangjai, menjünk el a testté lett Ige jászolbölcsőjenen, fogjuk kézen,induljunk cl a magunk portáján, a magunk orsz'gán át a világba s keressük szüntelen keressük azt, amit elvesztett az ember: keressük meg a Reménység mellé a Szeretetet s a Békát. S :.Ieg is találjuk ! Őslény. A

nyakönvvveze tő: Mikor született/ f " -J'^4-••''•^•'•^^J Vén kisasszony /dadogva/: ^zt... azt nem tudom, elfelejtetAnyakönyvvezet ő: Olyan régen volt? % a u:\radic

son: Megnősült a fiatal gazda s nejéhez is költözködött, mer

4 ;.. f ia tálas 36 ny apja -elhalt és igy gondolkozó férjre volt azükség a gazdaságban. Egyszer hazamenvén, kéreti otthon az apja, hogy mint megy az élete. . ' '• '• - Nagyon jól e.p'm, házunk valóságos paradicsom. En vagyok Ádáre, az esszony Éva, az anyja pedig a.kígyó. HiSE rekena. Hárman sétálnak .együtt, miközben egyikök egy távollévő .•mberről kezd beszélni s hars-'nyan kiált fölt - Hi sz az kérem nagy sz áná r ! Mire a harmadik ottlévő mondja.:. - Lehetetlen ! 1 Az első siet közbevágni: - Kérem, én tudom jól, hisz rokonom A