Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

2. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete. - 2.1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete megalakulása.

1994. szeptember 28-án Horváth Tibor, az MKE elnöke és Papp István, az MKE főtitkára aláírásával hitelesítette az MKE HKSZ alapító okiratát,

49 amely az 1991. XCI. törvény 16. §. (3) bekezdése értelmében a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetét, mint tagegyesületet, önálló jogi személynek ismeri el. Az alapító okiratban megfogalmazottak szerint a létrejött szervezet: „Sajátos feladatának tekinti a helyismereti dokumentumok gyűjtésével, őrzésével, feltárásával, a helyismereti információszolgáltatással kapcsolatos elméleti és módszertani kérdések megvitatását, a helyismereti könyvtárosok közötti tapasztalatcsere szervezését, továbbá képzésük és továbbképzésük szorgalmazását. Szoros kapcsolatot tart fent az MKE Bibliográfiai Szervezetével, és a Honismereti Szövetséggel. Munkakapcsolatot keres és épít az országon belül és kívül tevékenykedő könyvtárosokkal és szervezetekkel." Tóth Gyula, az MKE ellenőrző bizottságának elnöke 1994. december 6-án kelt levelében az SZMSZ elfogadására tett javaslatáról tájékoztatta a szervezet elnökét. Ezzel hivatalosan is megkezdhette az MKE HKSZ alapító okiratban is rögzített tevékenységét. Kikre támaszkodhatott a megalakult szervezet, kikből állt a tagsága? A kérdésre pontos, számszerű válasz az MKE, valamint az MKE HKSZ tagnyilvántartó rendszerének hiányosságai miatt nem adható. 1994-ben az alapító taglétszám 61 fő volt. Az 1994. október végén lezárt lista már 75 nevet tartalmazott. Mint Orbánné Horváth Márta az 1994-1998-as évek munkáját összefoglaló beszámolóban írta, a szervezetbe a regisztráció két módon történhetett.

50 Az egyik lehetőség, hogy a tag írásbeli nyilatkozatot küldött közvetlenül a szakmai szervezethez, első helyen tehát itt regisztráltatta magát, ide fizette a tagdíjat. A másik lehetőség, hogy a megyei szervezetekben regisztráltatta magát, a szakmai szervezethez csak másod- vagy harmadsorban jelentkezett. A szervezet erről csak a tagdíj esedékes hányadának átutalása után értesült. Az MKE 2001. decemberi közgyűlésén tűzte napirendre a tagdíjreformot.

51 A tagdíjreform célja az volt, hogy a begyűjtött tagdíjak nagyobb részének helyben maradásával segítse az egyesületi munka nagyobbik felét, a tagdíj beszedését végző szervezeteket. 4j> Alapító okirat: 17/1994. sz. HKSZ Irattár. Beszámoló a MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete tevékenységéről : 1994-1998. In: MKE helyismereti tájékoztató, 1998. 2. sz. 5. p. 51 Néhány gondolat a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tagdíjreformjáról / Biczák Péter. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2002. 3. sz. p. 9-10. 25