Gáncsné Nagy Erzsébet: Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének története, 1994-2002 (2004)

1. Szakmai előfeltételek, történeti előzmények. - 1.3. A helyismereti munka 1973-1994 között, a Bibliográfiai Bizottság megalakulásától az MKE HKSZ létrejöttéig.

útmutató rögzítette a helytörténeti anyag és a megyére vonatkozó kurrens irodalom gyűjtésének kötelezettségét. A munka a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiányában nehézkesen indult meg.

33 1955-ben módszertani tanácsadó füzet jelent meg. 1961-ben a gödöllői országos bibliográfiai értekezlet már azt javasolta, hogy a kulturális kormányzat szabályozza a könyvtárak helyismereti tevékenységét.

34 A művelődésügyi miniszter 146/1964. számú utasítása a megyei könyvtárak kötelességévé tette a helyismereti tevékenységet, a helyismereti dokumentumok gyűjtését, feldolgozását, a helytörténeti kutatás segítését. Az idő haladtával azonban egyre több tisztázandó kérdés merült fel, amellyel párhuzamosan bővült azoknak a könyvtárosoknak a köre is, akik már gyakorlati tapasztalataik összegzésével is készen álltak a segítségadásra, elméleti általánosításra. Egyre több helyismerettel foglalkozó cikk jelent meg a szaksajtóban. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ (továbbiakban: KMK) összefogta, szervezte, ösztönözte a kutatásokat, módszertani kiadványok megjelenését. Országos helyismereti tanácskozásokat szervezett (1970. márc. 24-25. Szombathely, 1971. jún. 24-25. Eger, 1972. okt. 19-20. Miskolc). E tanácskozásokat kezdetben egyedül, majd 1974-től a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Bizottságával közösen szervezte. 1.3. A helyismereti munka 1973-1994 között, a Bibliográfiai Bizottság megalakulásától az MKE HKSZ létrejöttéig Az 1973. november 20-án megalakult Bibliográfiai Bizottság létrehozásának célja egy olyan szakmai közösség kialakítása volt, amely összefogja a bibliográfia legavatottabb szakértőit és a bibliográfiai munkával foglalkozók szélesebb körét. Az alakuló ülésen Csüry Istvánt elnökké, Komjáthy Miklósnét titkárrá választották. Korompai Gáborné emlékező, összefoglaló cikkéből

35 tudjuk, hogy Csüry István a bizottság fő feladatának tekintette az egységes bibliográfiai gyakorlat kialakítását. Különösen fontos kérdés volt a nemzeti bibliográfia ügye. A bizottság az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjával közösen konferenciákat szervezett, amelynek házigazdái fővárosi és vidéki könyvtárak voltak. E helyütt a bibliográfiai bizottság munkájából a helyismereti tevékenységgel kapcsolatosakat emelem ki. 33 Bényei, 2000. 618. p. 34 Az országos bibliográfiai munkaértekezlet. In: Könyvtáros, 1961. 11. sz. 650. p. 35 Beszámoló a bibliográfiai bizottság munkájáról, 1973-1990/ Korompai Gáborné. In: Könyvtáros, 1991.2. sz. p. 82-85. 19