Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)

Hermann István: Pápa város irodalmi hagyományai.

így azért mikoron az Úristen csuda nagy vakmerő próbálásom által kivitt volna, Marcaltőre juték, azholott elvágatám az vasat az fél lábomrúl is, mivel Pápán csak fél lábomat szabadéthattam vala el, és onnand indulék szegény feleségemet megkeresnöm."

4 Az irodalmi kötődésű protestáns prédikátoroknak csak a felsorolása is hosszú: Sztárai Mihálytól, Huszár Gálon, Huszár Dávidon, (aki városunkban nyomtatta ki a Hercegszöllősi Kánonokat és a Heidelbergi Káté magyar fordítását) Pathai Istvánon, Kanizsai Pálfi Jánoson át, (aki Pápán kezdte vezetni a Dunántúli Református Egyházkerület első jegyzőkönyvét) Pécselyi Király Imrén a diákon át, Szepesvárallyai Bernhard Máté második pápai nyomdászon keresztül, Kocsi Csergő Bálintig a gályarabságot is megjárt lánglelkű prédikátorig. Az ő műve a Kősziklán épült ház ostroma, amelynek kézirata alapjául szolgált Moldova György negyven prédikátor című regényéhez. Ez az a mű, amelyet megérkezésekor minden pápai református kollégistának erősen ajánlanak a figyelmébe, elolvasásra. Szinte ugyanezek a református lelkészek külföldi egyetemeken hitvita-irataikat publikálva, ajánlották azokat, mint professzoroknak a pápai városi testület és bíró, a városban élő gazdagabb kis- és középnemesek vagy éppen a város földesurai részére. Ezeknek általában egy-egy példánya hazakerült, a pápai kollégium könyvtára is őriz néhány maradékot belőlük. A reformáció térhódítása elűzte, illetve menekülésre késztette Pápáról az utolsó katolikus szerzeteseket, a ferenceseket is 1560 táján. Közel nyolcvan esztendeig nem volt szervezett katolikus hitélet a városban. Mindössze néhány katona és családja, valamint a városba szállásolt zsoldosok tartoztak a katolikus hívők közé. 1638-ban gróf Csáky László tette meg az első lépéseket a katolicizmus helyreállítására azzal, hogy ezer forintért a város főutcáján kőházat vásárolt a pálos atyák részére, amit a későbbiekben is gazdagon támogatott.

5 Az épületben pálos rendház, iskola és templom működött. A pálos atyák oktató tevékenysége együtt járt irodalmi értékek megteremtésével. Különösen jelentős a pálos iskoladrámák virágzása a pápai iskolájukban is. A kezdetben lengyel származású szerzeteseket gyorsan magyarok váltották fel. Csúzi Zsigmond hitszónok több prédikációs könyvet adott ki. Táncz Menyhért iskoladrámái napjainkig fennmaradtak. Évtizedeken keresztül városunkban tanított, többek között Ányos Pál, a későbbi neves költő is tanítványa volt. Végül a rend feloszlatása előtt Kreskay Imre - a későbbi ódaköltészet egyik szerényebb előfutára volt a pápai pálos szerzetben, - később világi papként is működött városunkban. Ugyanebben a korszakban volt református irodalmi élet is a városban a lelkészek hitszónoki munkássága és a pápai kollégiumban is kötelezően müveit poézis alapján. Csúzi Cseh Jakab a szintén gályarabságot szenvedett prédikátor több egyházi müvet írt és jelentetett meg. Kováts József, a közismert „rímkovács" alkalmi verselésével aratott szinte osztatlan elismerést. Mándi Márton István elsősorban nyelvészeti munkásságával emelkedett ki, de mint iskola és könyvtárszervező is jelentőset alkotott. Szintén ebbe a 4 Wathay Ferenc énekes könyve, Hasonmásban közreadta a Magyar Helikon, 1976-ban. II. kötet 148-149. p. 5 Hermann István, ifjú: Litterae Ladislai Csáky de condendo monasterio Papensi Paulinorum, Lapok Pápa Történetéből 2. Paniculus Ser. C.80. 144