Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Gintli Tibor: Szépirodalmi műfajok napjainkban.
összetett anekdota-gyűjteményként is. Vagy egy másik példa: Bodor Ádám Szinisztra körzete egyaránt működésbe hozza a regényre és a novellagyűjteményre vonatkozó olvasói elvárásokat. A műfajisággal folytatott játékba újabban olyan műfajok is bekapcsolódtak, melyeket korábban már csak az irodalomtörténethez tartozó, lényegében élettelen formaként tartottunk számon. Závada Pál Jadvigá]a a családregény bizonyos sajátosságait idézi meg, oly módon azonban, hogy a szöveg egésze mégis posztmodern jellegzetességeket mutat. A generációkon át tartó hanyatlástörténetet nem egy mindentudó elbeszélő narrációjából ismerjük meg, hanem egymással sajátos párbeszédbe állított én-elbeszélések révén, amelyek egymást hol megerősítik, hol megkérdőjelezik. Az egymást kommentáló szövegek az egész-elvű műalkotás tagadásával felszámolják az objektív igazságra vonatkozó igényt, s a befogadó kénytelen számot vetni minden értelemtulajdonítás relatív érvényességével. Témánk szempontjából az is jelentőséggel bír, hogy a műfaji hagyomány megidézése mellett, más irányban ható imitáció is szerephez jut a regényben. Meglehetősen látványos a Füst Milán A feleségem története című regényére történő rájátszás, illetve Jadviga szólamában Gárdonyi elbeszélő hangjának megidézése/ parodizálása. Térey János Paulusa. több mint egy évszázada tetszhalott műfajt támasztott új életre, amikor Puskin Anyeginéi követve a verses regény műfajához nyúlt. Itt már maga a választott forma is szavatolj a a műfaji köztességet, melyet azután az intertextualitás eljárásai, a pastiche, a paródia, az oda-vissza ható irónia emelnek hatványra. A Térey-féle verses regény még a puskini változatnál is tágabb formának mutatkozik. Egyaránt megfér benne a teológiai „értekezés" és történelmi regény imitálása. A főhős, Pál mellett két másik névrokonnak, az apostolnak és a sztálingrádi ostromgyűrűbe zárt német hadsereg parancsnokának, Paulus tábornoknak is fontos szerepet szán a narráció. A személyiség-megoszlás jegyében ugyanis e három figurának az összjátékában rajzolódik ki a középpontba állított alak arcképe. A történelmi regény újraéledését az utóbbi időben számos alkotás jelzi, ezek között említhető például Darvasi László A könnymutatványosok legendája című könyve vagy Márton László regény trilógiája, a Testvériség. E romantikus eredetű műfaj bizonyos poétikai jellegzetességeinek játékos megidézését valószínűleg a történetiség újfajta megközelítése szabadította fel. Maga a történelem ebben az összefüggésben nem a múlt tényeinek tökéletesen objektív elbeszélése, hanem a narrációnak egy sajátos változata, melyből kizárhatatlanok a fikcionalizálás bizonyos aktusai. 4 A történelem megalkotottságában szövegszerűvé válik, ami megnyitja annak a lehetőségét, hogy az irodalom és a történelem egy diskurzuson belül találkozzék egymással. A saját fikcionált jellegét reflektáló irodalom azzal a történelemmel alakít ki termékeny kapcsolatot, amely önmagát is alapvetően előállítottnak, megírtnak tekinti. Mint az utóbbi példák is jelzik, a posztmodern tiszta műfajiságtól elforduló, a különböző műfaji elemeket szabadon megidéző és variáló eljárásai egyáltalán nem szegényítik el, hanem éppen ellenkezőleg bővítik és gazdagítják az irodalmi beszédmódok lehetőségeit. 4 Hayden WHITE, A történelem terhe, Bp., Osiris, 1997, 70. 45
