Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Bényei Miklós: A könyvtárak feladatai a helyi irodalmi értékek számbavételében.
Bényei Miklós A könyvtárak feladatai a helyi irodalmi értékek számbavételében Kedves Kolleginák és Kollégák! Tisztelt Hallgatóság! Néhány évvel ezelőtt Győrben kértekfel egy hasonló tartalmú előadás megtartására, amely később nyomtatásban is napvilágot látott. Noha biztatást kaptam, hogy e helyen is annak szövegét mondjam el, mégis úgy gondoltam, nem azt teszem. Úgy véltem ugyanis, hogy a jelenlévőket azzal tisztelném meg igazán, és azzal köszönném meg a meghívást, ha ismét újragondolnám a címben megjelölt tárggyal kapcsolatos mondanivalómat. Abban reménykedem, hogy ez az elhatározásom - az esetleges és elkerülhetetlen ismétlések ellenére — a hallgatóim tetszését is elnyeri. Mindennek előre bocsátása után, az idővel való hatékonyabb gazdálkodás szándékával felolvasom az előre leírt szöveget. „Adhat-e egy-egy jól körülhatárolható tájegység sajátos megkülönböztető értéket a kultúrának? S ezen belül az irodalomnak?" - kérdezte Simon István költő közel négy évtizeddel ezelőtt a Veszprém megye irodalmi hagyományai című, nagy sikert aratott könyvtári kiadvány köszöntőjében. Egyértelműen igenlő válaszában Petőfi és Arany „végtelen" Alföldjét, Ady „hepehupás vén" Szilágyságát hozta fel bizonyító példaként. Rögtön tegyük hozzá: nemcsak egy-egy táj, hanem egy-egy város, egy-egy falu is számottevő irodalmi értékeket teremt, hordoz; elég talán Szegedre, Debrecenre, Nikiára, Balatonfüredre vagy éppen az inkább tragikus momentumokról ismert Szárszóra utalni. A lokalitás tehát pontosan tetten érhető az irodalmi életben is. Az egyes emberek szoros kötődése otthonához, a szülő-és lakóhelyhez, aszintemindnyájunkbanélő lokálpatrióta érzés pedig egyik, feltehetően döntő indítéka az irodalom helyi jelenségei iránt megnyilvánuló, meglehetősen intenzív érdeklődésnek. Helyismereti tevékenységet folytató könyvtáraink, mindenekelőtt a megyei, a városi és a községi könyvtárak szolgáltatásai e téren is hézagpótló szerepet töltenek be. Az immár törvényben is előírt lokális szolgáltatások kellő szintű ellátásának magától értetődő feltétele a helyi irodalmi értékek, információk, illetve az őket hordozó dokumentumok számbavétele, összegyűjtése és közvetítése. A feladat - amelynek ellátásában eddig is számos könyvtárunk jeleskedett - összetett (ez tükröződik a mostani konferencia gazdag programjában is), ezért egy korlátozott időtartamú előadásban csupán néhány módszertani probléma felvillantására nyílik lehetőség. Szám szerint három kérdés megközelítésére, laza körbejárására vállalkozom; konkrétabban: arra keresném a választ, hogy mit, miért és hogyan kell feltárni, beszerezni? 21
