Szabóné Vörös Györgyi (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XII. országos tanácskozása : barangolás térben és időben ezer esztendő magyar irodalmában, avagy a tájirodalom a helyismereti munkában : Veszprém, 2005. július 13-15. (2006)
Kertész Károly: A Batsányi-kultusz ápolása - egy városi könyvtár helyismereti tevékenységének tükrében.
Kertész Károly A Batsányi-kultusz ápolása egy városi könyvtár helyismereti tevékenységének tükrében Kedves Kolleginák! Tisztelt Kollégák! Az előadásom címében szereplő „egy városi könyvtár" talányát oldjuk meg mindjárt. Természetesen Batsányi János szülővárosának intézményéről, a Tapolcai Városi Könyvtárról van szó, amelyet közel négy évtizeden át volt szerencsém vezetni. Az időtényező fontosságának hangsúlyozása azért is fontos, mert mind a kultusz-ápolás, mind pedig a helyismereti tevékenység színvonalas megszervezése, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése és a kapcsolatok ápolása huzamos időt igényel. Az ezzel foglalkozó személy(ek)nek alapos „társadalmi elfogadottságra és beágyazódásra" van szüksége, meg persze igen széleskörű, ráadásul folyamatosan bővülő „anyag- és tárgyismeretre", esetünkben Batsányi János életének és életművének részletekbe is menő ismeretére, és a Batsányival két évszázada foglalkozó vélemény-özön, azaz a Batsányi szakirodalom rendszerezett tudásanyagára van (volna) szükség. Hát ennyi mindennek kellett volna megfelelni, amikor vállalkoztunk arra, hogy a városi könyvtár legyen a tapolcai Batsányi kultusz bázisa, (nagyképűen fogalmazva: Alfája és Omegája). A dolog kezdetben nem is volt egyszerű feladat. Az olvasói tömegigények kielégítésére hivatott és berendezkedett intézmény önkéntes feladatvállalásának kibővítése anyagi, hatásköri és egyéb problémák leküzdését is igényelte. Mi mindenesetre nekifogtunk az akkor még nem szokványos feladathoz. A megoldás felé kétoldali felismerés indított el. Egyrészt nekünk, mint dolgukat egyre jobban végezni akaró könyvtárosoknak vált mind világosabbá, hogy Batsányi emlékének ápolása, irodalmának gyűjtése és forgalmazása egyáltalán nem idegen a mi munkánktól sőt, számos haszonnal is járhat a könyvtár egészére nézve. Másrészt ez a felismerés a könyvtárt körülvevő társadalmi közegben is - nem utolsó sorban a korabeli, kezdetben ösztönös könyvtárosi marketing-munka révén - mind tudatosabb lett. Néhány év múltán a város prominensei, vezetői, több lokálpatrióta és számos olvasó is kapacitált bennünket arra, hogy Batsányi ügyével „hivatásszerűen" foglalkozzunk éspedig nemcsak úgy általában, de behatóan, minden részletre, elágazásaira kiterjedően. A jelzéseket hamar lefordítottuk a magunk nyelvére és az 1970-es évek végétől kezdve, kiemelt fontosságának megtelelően tudatosan teremtettük meg e munka alapjait és feltételeit, gyűjtöttük a Batsányi műveket, annak minden változatát, és a róla szóló irodalom és információtömeg lehető teljességét. (Zárójelben és tanulságképpen jegyzem meg, hogy ha csak egy évtizeddel előbb döbbenünk rá e felelősségünkre, akkor ma a könyvtár Batsányi archívuma még sokkal gazdagabb lehetne.) A Batsányi-anyagok beszerzésének fontosságát, mikéntjét megfogalmaztuk a könyvtár gyűjtőköri utasításában és igyekeztünk pontosítani a helyismereti gyűjtemény működtetésének szabályozásában is. A (viszonylagos) teljességet valóban komolyan vettük, mert az eredetiben egyre nehezebben megszerezhető anyagok helyett bármely 137
