Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)
1. NAP. - Galambosi András: A könyvtárak és az NDA.
1. nap Galambost András: A könyvtárak és az NDA Milyen formában testesült meg ez a Központi Kiemelt Program? Nagy vonalakban: az eVilág pályázat, „24. óra" pályázat, digitális tananyag-pályázatok formájában, mely lebonyolítása szintén főosztályunk tevékenységéhez, feladataihoz tartoznak. Ezek azok, melyek keretén belül több mint egy-másfél milliárd forintot fordítottunk eddig a digitális tartalomfejlesztésre, digitalizálásra. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) NDA Központi Kiemelt Program programfüzetében három évre előre, mintegy operatív tervként van lebontva, hogy 2005-ben, 2006-ban mennyit tervezünk ezen célokra költeni. Fontosnak tartom azt is, hogy bevonjuk az európai uniós forrásokat is ebbe a programba. A Nemzeti Fejlesztési Terv nagyságrendekkel nagyobb forrásokat tud biztosítani, s bár az Európai Unió a kultúrát más programjain keresztül szeretné finanszírozni, megpróbálunk minden lehetőséget kihasználni. Hogy kapcsolódik mindez, amit eddig elmondtam a könyvtárakhoz? Amit a közgyűjteményi körön belül eddig láttam (bár nem állíthatom, hogy túl nagy múltra visszatekintő szakmai tapasztalatom lenne), azt mondhatom, hogy a könyvtárak élen járnak a telematika, az informatikai eszközök és alkalmazások, a digitális katalógusok bevezetése és használata terén. Jóval hátrébb tartanak - saját működésükből, feladatukból fakadóan - például a levéltárak, s-a múzeumokkal együtt - jóval nehezebb helyzetben is vannak, A könyvtárak tehát vagy partnerei, vagy segítői lehetnek a mozgalomnak. Résztvevői, segítői és főszereplői a kulturális tartalomfejlesztésnek, amelynek a Nemzeti Digitális Adattár próbál a katalizátora lenni. A könyvtári együttműködésre példának a MOKKÁ-t tudom megemlíteni, mely már működik, amely közös erőfeszítés mindenképpen elismerésre méltó. Úgy gondolom, hogy ez a főszerep nagyon fontos, s ezzel kapcsolatosan kérem a segítségüket a jövőben. Bízom abban, hogy ehhez mi is tudunk majd forrásokkal hozzájárulni, az ezzel kapcsolatos többletköltségeket részben vagy egészben átvállalni. Egy idő után - úgy gondolom - úgyis az alaptevékenység része lesz a metaadatok elektronikus előállítása, s természetes lesz ezek mindenki számára elérhetővé tétele. A könyvtárak más szempontból is fontos részesei lehetnek a kulturális infrastruktúrának. Az utóbbi tíz-húsz évben azt láttuk, hogy eltolódott a kultúrafogyasztás a televízió irányba, most viszont meg lehet figyelni - legalábbis bizonyos társadalmi csoportok esetében - hogy ez tovább tolódik az infokommunikációs eszközök felé. Ezt az irányvonalat segíthetnék a könyvtárak különösen a kiskönyvtárak - azokon a helyeken, ahol nem jellemző, hogy 8
