Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)
2. NAP. - Drótos László: Az elektronikus publikálástól az elektronikus könyvtárakig.
2. nap Drótos László: Az elektronikus publikálástól az elektronikus könyvtárakig Drótos László: Az elektronikus publikálástól az elektronikus könyvtárakig* Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy mennyire örülök, hogy ez a háromnapos rendezvény kizárólag a könyvtárak és a digitális dokumentumok témájával foglalkozik. Az a gyanúm ugyanis, hogy az általános értelemben vett magyar „könyvtárosság" nem a fontosságának megfelelően kezelte ezt a témát az elmúlt tíz-tizenöt évben, más országok előrébb járnak a szervezeti, szakmai, technikai, jogi és gazdasági feltételek megteremtésében; kevésnek találom nálunk az érdemi szakmai információcserét is. Egy hosszú és jelentős folyamat kezdetén vagyunk, már látszik, hogy alapvetően megváltozik a tudományos ismeretek publikálásának módja, az oktatási célú anyagok előállítása és felhasználása, és átalakulnak az emberek - főleg a jelenlegi fiatal generációk - tájékozódási, művelődési és szórakozási formái is. A digitális korszak első néhány évtizedében létrejövő (vagy éppen létre nem jövő) technológiák és intézmények hosszú távon is meghatározhatják a jövőt: az információhoz, a tudáshoz és a kultúrához való hozzáférés szabadságát vagy korlátait, egyszerűségét vagy nehézségét, és „mellesleg" a könyvtárosság jövőjét is. Ezekben az években nálunk a fő hangsúly helyesen - a digitalizáláson és az elektronikus publikáláson van: a pályázatok, projektek elsősorban azt célozzák, hogy növeljük minél gyorsabban a digitális tartalmat, „mentsünk át" kulturális vagy tudományos értékeket számítógépes hordozókra, illetve tegyünk könnyen elérhetővé amúgy nehezen hozzáférhető, kutatható anyagokat a világháló segítségével. A legtöbb döntéshozó és szakember számára ez a végcél, és még a jobbik eset, ha a digitális dokumentum felkerül valamely intézmény (pl. egy könyvtár) honlapjára, a rosszabbik esetben csak CD-re vagy DVD-re írják és elsüllyed egy fiókban. Az online publikált dokumentumok megtalálhatóságát pedig a legtöbben rábízzák a Google-re és társaikra, már ha egyáltalán képesek ezek a keresőgépek rájuk bukkanni, mert nem dugták el őket valamilyen adatbázis-kezelő sáncai mögé. Az internetezők persze egyelőre örülnek, ha találnak valami használható, értékes, magyar nyelvű tartalmat az interneten, de ez az időszak nem tart örökké, a hazai on-line elektronikus publikálás első évtizedes korszaka után ideje elgondolkodni, hogy merrefelé lenne jó továbbfejlődni. * Megjelent: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2004. 9. sz., 20-24. p. 31
