Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)
1. NAP. - Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai.
fi nap Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai kérdésekkel is, de végül teljesen átfogó szabályozást nem adott, sőt, több esetben a harmonizációval is adós maradt. • jogérvényesítésről szóló irányelv: [ún. Enforcement (2004/48/EK sz.) irányelv] - ez a jogszabály a jogsértések esetén alkalmazható szankciókról és eljárási kérdésekről rendelkezik. • hamarosan várható, hogy a jogkezelésről is irányelvet fogad el az Európai Parlament és a Tanács; jelenleg az Európai Bizottság által kiadott közlemény foglalkozik még csak ezzel a témával, és ebben a Bizottság jogalkotást irányoz elő. Várhatóan ez alapján is irányelv születik, amely az egyedi és közös jogkezelés, valamint a digitális jogkezelés témáját érinti majd. Ezzel a lépéssel ér majd el az Unió oda, hogy a szerzői jog mindhárom nagy pillérében irányelvi szabályokat fogad el. Ez tulajdonképpen úgy tekinthető, mint egy lépés az egységes közösségi szerzői jog felé, de ezt a ki nem mondott célt valószínűleg jó ideig nem érik, nem érhetik el, hiszen az egyes nemzetek szerzői jogi rendszerei sok tekintetben alapvetően eltérnek egymástól. 3.) Digitalizálás és szerzői jog (új szabályok, új lehetőségek, új kérdőjelek) Amikor egy szerző létrehozza új alkotását, a törvény erejénél fogva automatikusan létrejön a szerzői jogi védelem is. A szerzőt ettől a pillanattól kezdve megilleti a személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok összessége. A személyhez fűződő jogok röviden a következők: • névjog (szerzőkénti elismeréshez; névfeltüntetéshez való jog) • első nyilvánosságra hozatal engedélyezésének vagy megtiltásának joga • a mű egységéhez, integritásához való jog (azaz a mű torzítása, csonkítása elleni védelem). A személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása tipikusan nem jelent gyakorlati problémát, a könyvtárak erre mindig gondosan ügyelnek, nyilván tekintettel vannak ezekre az igényekre a digitalizálás során is. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a nemzetközi jogirodalomban vizsgálódás tárgyát képezi a digitalizálásnak az integritáshoz fűződő jogra gyakorolt hatása. Az nagy valószínűséggel bátran kijelenthető, hogy a -pusztán megőrzési célú archiválás nem sérti a személyhez fűződő jogokat, három esetben azonban sérülhet a mű integritása: 21
