Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai.

1. nap Dr. Tóth Péter Benjamin: A digitalizálás és digitális közzététel szerzői jogi vonatkozásai 2.) Európai Unió és a szerzői jog Arról talán minden jelenlévő hallott, hogy a könyvtárak szerzői jogi helyzetében 2004. május l-jével jelentős változások következtek be; az is közismert, hogy ezek Közösségi szabályozást követnek, ezért érdemes röviden rápillantani a Közösség szerzői jogára. A legfontosabb megjegyeznivaló, hogy nincs egységes közösségi szerzői jog. Minden tagállam saját szerzői jogi szabályozással rendelkezik, ami kiindulópontként - csak az adott országban nyilvánosságra került művek adott országban való felhasználására hatályos. A nemzetközi oltalom alapja a Berni Uniós Egyezmény, amelynek mára a Föld majd' minden országa tagja. Azok az országok, amelyek részt vesznek ebben az egyezményben, vállalják, hogy a többi ország szerzőit is legalább a belföldi szerzőkkel azonos elbánásban részesítik. Ennek tehát az az eredménye, hogy amikor egy szerző megalkot egy művet, automatikusan keletkező szerzői joga nem egy egységes nemzetközi alapokon nyugvó alanyi jog, hanem nemzeti szerzői jogok csokra. (PL: a francia szerző művének jogi védelmét Magyarországon a magyar szerzői jogi törvény rendezi; és fordítva: a magyar szerző művének jogi védelméről Franciaországban a francia szerzői jogi törvény rendelkezik.) Ez az elv az Európai Unión belül is érvényesül; természetesen minden tagállam a Berni Uniós Egyezmény aláírója. Ugyanakkor egy ilyen kereskedelmi unión belül szükség volt arra, hogy az egyes országok szerzői joga harmonizálásra kerüljön. Az Európai Unió jogalkotásának első szakasza Közösségi szerzői jogi szabályozás először csak ott jelentkezett, ahol a.) az egyes nemzeti szerzői jogok közötti különbségek a közösségi kereskedelmet jelentősen érintették: • bírósági gyakorlat alakította ki a jogkimerülés intézményét [ha a jogosult engedélyével valamelyik tagállamban forgalomba került pl. egy könyv, egy hangfelvétel, annak a Közösségen belüli további forgalmát (adásvétel, ajándékozás) nem lehet megakadályozni a területi szerzői jogok monopóliuma alapján]; • az egyes alkotások, teljesítmények védelmi idejének harmonizálása (93/98/EGK irányelv 1993-ból); 19