Takáts Béla (szerk.): Helyismereti könyvtárosok XI. országos tanácskozása : Helyismereti - digitalizálás - Európai Unió : Szolnok, 2004. július 14-16. (2005)

1. NAP. - Monok István: Helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár.

1. nap Monok István: A helyismereti célú digitalizálás és a Nemzeti Digitális Könyvtár ismeretek az országos gyűjteményekből származó adatokkal, és viszont. A jövő év tavaszára ki kell alakítanunk írásban is a nemzeti könyvtár stratégiai tervét a 20052008 évekre. A helyismereti gyűjteményekkel való együttműködés számos ponton látható lesz ebben. Az alapkutatások folytatása (vagyis a saját állomány tudományos eszközökkel való feltárása), a tudományos műhely és a modern szolgáltató üzem jelleg együttes megmutatása a vezérfonala lesz ennek a dokumentumnak. Befejezésül hadd utaljak újra az említett tézisekre, amelyekben a közgyűjteményeknek a nemzeti kulturális örökség digitalizálásában betöltött szerepét próbáltuk meg átgondolni. A közgyűjtemények egyik legnagyobb felelőssége az, hogy a rájuk bízott vagyont megtartsák közösségi vagyonnak. Soha nem lesz annyi közpénz, amennyi a teljes örökség digitalizálásához kell. A folyamatba be kell vonni a magánerőt. Ha azonban a digitalizálási módszereket úgy választjuk meg, hogy kénytelenek legyünk elfogadni a „tulajdont a hozzáadott értékért cserébe" inkább szlogent, mint elvet, akkor utódaink elköszönhetnek kulturális örökségüktől. A helyismereti gyűjtemények, akárcsak az országos nagy intézmények, úgy alakultak ki történetük folyamán, hogy magánvagyonokat adtak át közösségi tulajdonba. Vagy átvettek, vagy elvettek. Igen, de a közgyűjtemények ezeket megőrizték. „A mi lett volna, ha?" kérdés történetileg nem felvethető. A történelem azt bizonyítja, hogy a magánvagyonok nem bizonyultak időtállóaknak. Ahhoz tehát, hogy az egyedi dokumentumokat őrző gyűjteményeink digitális másolataihoz esélye legyen örököseinknek hozzáférni, azokat létre kell hozni, és meg kell tartani közgyűjteményekként. A Nemzeti Digitális Könyvtár Magyarország helyismereti digitális könyvtára. Ezt csak a magyarországi és a magyar könyvtárak együttműködése hozhatja létre. Ha felépítésében a szabványosságra és a jogszerűségre vonatkozó előírásokat betartjuk, akkor teljesíthető lesz az előbbiekben megfogalmazott kívánalom is, tudniillik a következő generációk is okulásul használhatják majd. 17