Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Asbóth Miklós: Két kalocsai civil szervezet a változó időben.
helyiségeiben folytak különböző foglalkozások. A legnagyobb teremben (kb. száz-százhúsz ember befogadására volt alkalmas a könyvtár legnagyobb helyisége) voltak hétfőn vagy pénteken az előadások, egyéb napokon tévézés és kötetlen klubélet folyt. Látható tehát, hogy az Értelmiségi Klub jelentős szerepet játszott Kalocsa kulturális életében. Az Értelmiségi Klub keretein belül hamarosan megalakult a Katona István Társaság, melynek tagjai között amatőr helytörténészek, képzőművészek, irodalmárok is voltak. (Például tagja volt a Társaságnak Raffai Sarolta, későbbi József Attila-díjas író is.) A társaság aktív tagjai a rendszeresen megtartott nyilvános üléseken számoltak be munkásságuk legújabb eredményeiről. A helytörténészek, irodalmárok felolvasó esteken, a képzőművészek kamarakiállításokon mutatták be munkáikat, dolgozataikat. A Katona István Társaság aktívan részt vett a városfejlesztés irányának kidolgozásában és az elért eredmények bemutatásában. Az első általános városrendezési terv elkészítése idején, 1968-ban a társaság a város lakosainak bevonásával nyilvános ülésen vitatta meg a rendezési tervet és néhány esetben javaslatot tett a terv módosítására. Ekkor merült fel először a kalocsai sétáló utca és a szoborpark ötlete, amiket a kilencvenes évek végén valósítottak meg, A társaság javasolta, hogy a kalocsai műemlékeket emléktáblákkal jelöljék, illetve a helyi születésű személyek tiszteletére a róluk elnevezett utcákban emléktáblát helyezzenek el. A társaság üléseit ugyanúgy látogatták az érdeklődő kalocsaiak, mint az Értelmiségi Klub rendezvényeit, ha nem is olyan nagy számban. A társaság soraiba lépő új tagok úgynevezett székfoglaló előadásokon mutatták be azt a tevékenységet, amellyel hobbiként, esetenként életcélként foglalkoztak. A hatvanas évek végére kialakult a Katona István Társaságnak olyan tematikus műsora, amely hű keresztmetszetet adott a Kalocsai Sárköz (ez a félig földrajzi félig néprajzi fogalom Kalocsát és 20-25 km-es körzetét fedi) múltjáról és jelenéről. Ezzel az ismeretterjesztő műsorral a társaság végigjárta a Kalocsa-környék szinte valamennyi települését, ahol meglepően sokan voltak kíváncsiak az elhangzó előadásokra, melyekből néhányat diavetítés is illusztrált. A vetített képek a Kalocsai Sárköz műemlékeit, a társaság képzőművész tagjainak munkáit és a Kalocsa környékén élő népművészetet (kalocsait és nemzetiségit egyaránt) mutatták be. A társaság működésének anyagi fedezetét rendszeresen a TIT kalocsai szervezete és esetenként kalocsai üzemek biztosították. A bevételeket gyarapították a tagok szerény mértékű tagdíjbefizetései is. A társaság olcsón működött, sem a tisztségviselők, sem az előadók nem kaptak tiszteletdíjat. Az egyik kalocsai üzem jóvoltából a hatvanas évek végén, néhány éven keresztül a társaság szerény terjedelmű évkönyveket adott ki, melyekben a tagok verseit, elbeszéléseit és rövidebb dolgozatait publikálta. Helytörténeti kutatásokkal foglalkozó tagjai dolgozataiból 1971-ben megjelent egy tanulmánykötet A Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról címmel. 1927 óta ez a tanulmánykötet volt az első nagyobb terjedelmű kiadvány, amely Kalocsa történetével foglalkozott. Ezekre az évekre tehető a társaság fénykora. 1977-ben az Értelmiségi Klub a Katona István Társasággal együtt kiköltözött az időközben egyre szűkebbé vált könyvtárépületből. Új székhelyük az egykori kalocsai nagyszeminárium kétemeletes épületéből kialakított művelődési központ lett. (Ideköltözött a könyvtár gyermekrészlege is, amit 1991-ben az olvasóterem is követett.) Az új helyen már nem volt meg az a meghitt környezet, melyet a könyvtár miliője biztosított közel tizenöt éven keresztül. Lassanként a tagság is kicserélődött, és a társaság addig aktív titkárának váratlan halálával megkezdődött 114
