Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Sándor Tibor: Bevezető
Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója/4 könyvtár és társadalmi kapcsolatai című előadásában ismét szélesebb összefüggéseit világította meg a konferencia témájának. Áttekintette a könyvtárak mai szerepét meghatározó társadalmi tényezőket, utalt a globalizáció, az informatikai robbanás, a szociális átstrukturálódás hatásaira, kiemelve egyes társadalmi rétegek marginalizálódásának következményeit. Szólt a kulturális hagyományok felbomlásának jelenségeiről, az új földrajzi, etnikai és vallási törésvonalak létrejöttének és a nagy nemzetközi erőközpontok versengésének a hatásairól. Mindezek fényében javasolta újrafogalmazni a közérdek és közszolgálat tartalmát és normáit a könyv-tárak világában. Gyáni Gábor történész, mint maga mondta, az előadóknak abba a kihalóban lévő fajtájába tartozik, akik nem használnak vetített képeket, viszont, és ezt már a krónikás teszi hozzá, nyomdakész tanulmányokat hoznak felolvasásra. Individualizálódás és civil társadalom - történeti megfontolások című elaborátumában egyrészt igyekezett szertefoszlatni azt a két évszázada magát makacsul tartó képzetet, hogy a polgárosodással szorosan összefüggő individualizmus és a közösségiség egymást kizáró jelenségek. A polgárosodás valóban szétzúzza a rendies közösségi kereteket, de egyidejűleg új, szuverén szerveződések sorát hozza létre. A polgár éppen az általa választott kisközösségekben tud saját szabadságára ébredni, öntudatos és közösségalkotó állampolgárként tesz szert személyes és új csoportidentitásra. A személyiségfejlődés és az újfajta szociabilitás gyakorlóterepét Európaszerte a számtalan formát öltő művelődési egyletek, társaskörök biztosították. Előadásában ezek magyarországi történeti változatait, az államhoz fűződő viszonyuk sajátosságait tekintette át napjainkig. A második ülésnapon az előadások és korreferátumok az egyesületi élet hazai históriájának figyelemreméltó részleteit idézték fel. Tóth Árpád a 19. századi pest-budai egyletek kapcsán a téma kutatásának forrásait és elemzési szempontjait ismertette a szaktörténész szemszögéből. Draveczky Balázs a híres asztaltársaságok vidám szokásait és nevezetes alakjait keltette életre jóízű adomákkal fűszerezett előadásában. Mándli Gyula Vác, ifjabb Sarkady Sándor Sopron, Asbóth Miklós pedig Kalocsa társaséletének egy-egy fontos epizódját elevenítette fel, Novacsek Vojnics Kornél pedig a magyarhoni szerbség egyesületei hagyományairól beszélt. Nemes Erzsébet az egyik legmarkánsabb önszerveződési forma, a vidéki olvasókörök értékeiről és e mozgalom mai újraéledéséről számolt be a hallgatóságnak. A zárónapon Deme Péter a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője a hídépítés fontosságát hangsúlyozta a nemzeti örökség hivatásos és civil védelmezőinek táborai között. Prim György a budafoki lokálpatrióták WEB-fórumának példáján szemléltette, miként válhat az egymásról addig tudomást sem vevő „kerületi lakosokból", közös gondjaik megoldására szerveződő, múltjuk emlékeit összegyűjtő előbb virtuális majd személyes kapcsolatokat is kiépítő valódi közösség, ékes cáfolataként az internet elidegenítő hatásáról szóló rémüldözéseknek. Varga István a Fonyódi Városvédő és Szépítő Egylet és az általa vezetett helyi könyvtár szoros együttműködésének látványos eredményei mellett azt is bemutatta, hogy miként jelennek meg a helyiségre vonatkozó információk a világhálón. Nyári találkozóink elmaradhatatlan programpontja a félnapos autóbuszos kirándulás, 8
