Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Mándli Gyula: Vác egyesületi életének múltjából.
eszméket, kiállításokat rendez, évkönyvet ad ki, a gyűjteményeket nyitva tartja a közönség előtt, a könyvtárat is nyitva tartja azoknak, akik tanulmányozni kívánják. 29 A Váci Múzeum Egyesület alakuló közgyűlésére 1896. december 27-én került sor. Ezen a ülésen választották meg a tisztikart is. Elnök Csávolszky József kanonok, titkár dr. Tragor Ignác lett. Az egyesület ekkor 22 alapító, 54 működő, 2 pártoló; összesen 78 taggal rendelkezett. A Múzeum Egyesület érdemi munkássága az elkövetkező években bontakozott ki. A múzeumi megnyitó 1898. február 27-én volt, a megnyitó beszédet Csávolszky József tartotta: ,A nagyobb városok műveltségének fokmérőjéül méltán tartjuk a tudományos intézetek mellett, a mű és régiségi tárgyak gyűjteményeit...." Ezzel az eseménnyel elindult az a jelentős szakmai tevékenység, amely a mai napig tart Vác városában a múzeológia terén. A Múzeum Egyesület munkája megszakadt a második világháború után, az egyesületek felszámolásával, de a rendszerváltás után ismét folytatta a közművelődésben végzett feladatait. Jelenleg több mint 300 taggal működik az új egyesület. 30 6.3. Az első váci Népkönyvtár Az első nyilvános váci kölcsönkönyvtár megjelenése szorosan kapcsolódik a patinás Váci Múzeum Egyesület 1895-ös megindulásához, annak a második alapszabályban rögzített szolgáltatása volt. A szakirodalomban keveredik az egyesület könyvtárának, könyvtárainak története, ezért röviden tisztázni szükséges az alapítások kronológiáját, annál is inkább, mivel kétféle könyvtár: szakkönyvtár és népkönyvtár működött kebelében. A múzeum egyesület megalapításakor Bauer Mihály gimnáziumi tanár elképzelése volt, hogy könyvtárral egybekapcsolt régészeti és iparművészeti múzeumot kellene létrehozni. A résztvevők őt kérték fel az alapszabály megfogalmazására, amelyben a következőképpen határozza meg a könyvtár feladatát: »...egy iparművészeti s technológiai munkákból álló könyvtár szervezése, mely a közönség s különösen az iparosoknak állna tanulmányozás végett rendelkezésre...". Az egyesület céljainak megfogalmazásában említi, hogy a könyvtárat „czélszerű időben a tanulmányozni óhajtók előtt" nyitva kell tartani, s az igazgató feladatkörébe sorolja, hogy vezeti a szakkönyvtár szervezését és rendezését. Az elfogadott szabályzat értelmében, 1895-ben megkezdődött a könyvek, oklevelek, iratok gyűjtése, de ezek a dokumentumok múzeumi gyűjteményként funkcionáltak, s később, 1897-ben ebből alakult ki a szakkönyvtár. 31 Csávolszky József kanonok, az egyesület elnöke még 1900-ban is sürgette a könyvtár felállítását, de azzal a módosítással, hogy az népkönyvtár legyen. Mivel helyiség sem volt, erre a célra felajánlotta a saját lakását. A könyvtár ügye végül úgy oldódott meg, hogy Bihari Károly pedagógus az általa alapított, és a tűzoltó egylet „őrtanyáján" elhelyezett népkönyvtárat felajánlotta az egyesületnek. A következő évben már 114 olvasó 800 könyvet olvasott el - jelenti Bihari Károly, a Népkönyvtár vezetője. 32 2 *A Váci Museum... 2. p. 30 Molnár Lajos: Oktatás, közművelődés, egyletek Vácott. In: Váci Híd, 1999. 1. sz.12-13. p. 3l Tragor Ignác Múzeum: 1895-1900. 83.2.1. - 83.2.21. "Asztalos 42-43. p. 82
