Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Ambrus Zoltán: A könyvtár és társadalmi kapcsolatai.

emberek gondolkodásának, érzelmi világának, társadalmi beilleszkedésének legfontosabb tényezői (család, iskola stb.). Társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy egy közfunkciót ellátó szervezet rendeltetése, finanszírozása, stabilitása és minősége jó legyen, és ezért kellemek, szükségesek, de sajnos hiányoznak, vagy döntően hiányoznak, a könyvtári szervezetből azok a normák, amelyek ezt a rendet lehetővé teszik. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az összes problémánk a társadalmilag elfogadott normák hiányából is levezethető. Ebben természetesen nem a gazdasági szempontok játsszák a főszerepet, hanem általános társadalompolitikai, kultúrpolitikai megnyilvánulások és megfogalmazások. A társadalom biztonságérzete abban is megfogalmazható, hogy mennyire képes egy adott intézményben hinni, mennyire alkalmas az intézmény a saját, személyes érdekeinek, és a közösség érdekeinek a megjelenítésére. Ezt Papp István így fogalmazza meg a könyvtárügy számára: „...létét nem önmaga, még csak nem is a könyvtáros személye, meggyőződése, sőt még egy szűkebb társadalmi csoport értékrendje sem indokolja, hanem csakis egy olyan, egyéni igényekből felépülő társadalmi szükséglet, amelyet kizárólag vagy legalábbis leghatékonyabban a könyvtár képes kielégítem.* Azt gondolom, hogy az előbbi szempontok figyelembevételével a következő megállapítást tehetjük: a könyvtár a kulturális közszolgáltatás letéteményese, és a mindennapi innovációs és fejlesztési tevékenységnek az egyik alapintézménye. Nagyon fontos ez az utóbbi szempont, mert így válik összekötő kapoccsá az alkotó világ és a mindennapi egyéni, illetve közösségi cselekvés között. Ha tehát ezt a közvetítői funkciót erősítjük tovább, akkor bizonyosan helyes úton járunk. És a könyvtár - barátkozzunk a gondolattal -, közfunkcióinak ellátása közben ma már saját épületének, tereinek, saját intézményi és eszközrendszerének elhagyására is rákényszerül(het). Ez nemcsak virtuálisan, az informatika segítségével, hanem hagyományosan, fizikai értelemben is megvalósulhat.. A modern könyvtár arra is vállalkozik, hogy rendszeresen megközelítse a potenciális olvasói rétegeket, hogy a valamiért nagyon fontosnak ítélt, befolyásolható társadalmi jelenségek közelébe kerüljön. Ezt természetesen mediátorok, együttműködők nélkül nem képes elvégezni. Néhány tartalmi követelmény a modern közkönyvtárral szemben: - az állományok és szolgáltatások minőségi szintjének arányossága, - sokféleség és változatosság, - közösségek társadalmi, kulturális, spirituális igényeinek kielégítése, - a kulturális örökség ápolása, - a kisebbségek identitásának erősítése, - a fogyatékkal élők segítése, - a gyermekek, fiatalok esélynövelése. Ezek (talán) evidenciák természetesen, könyvtárakkal kapcsolatban, de talán érdemes lenne azon elgondolkodnunk, hogy a közszolgálat fogalmát, melyet sok vonatkozásban lefoglaltak a médiának, nem kellene e nekünk is egyre erőteljesebben használni, hangsúlyozni? Le kellene írnunk a közszolgálat könyvtári fogalmát, annak szakmaetikai rendjét, másrészt 39