Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)
Zsok Gizella: Helyismereti adatbázis építés: Vág - Duna - Ipoly Euró-régió.
ZSOK GIZELLA HELYISMERETI ADATBÁZIS ÉPÍTÉS: VÁG-DUNA-IPOLY EURÓ-RÉGIÓ* Bevezetőben sok szeretettel köszöntöm a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Szeretném megköszönni, hogy részt vehetek ezen a szakmai találkozón. Elsőként szeretném röviden bemutatni könyvtárunkat, a révkomáromi Duna Menti Könyvtárat. Könyvtárunk közművelődési könyvtár, melynek hatásköre ez idáig a komáromi járásra terjedt, illetve városi könyvtárként is funkcionál. Állományunk nagysága 160 ezer könyvtári egység, melyhez egy 40 ezer könyvtári egységnyi történelmi gyűjtemény is kapcsolódik. Olvasójeggyel rendelkező olvasóink száma 5000 körül mozog. Komárom város kultúrtörténetében jelentős szerepet játszottak az itt működő könyvtárak. A komáromi közművelődési könyvtár alapjait a város szülötte, Kultsár István író, újságíró, színházigazgató tette le. Nevéhez fűződik Mikes Kelemen Törökországi leveleinek első megjelentetése Szombathelyen, kiadója volt a Hazai tudósítások című folyóiratnak, a pesti magyar színtársulatnak öt éven keresztül igazgatója, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egyik szorgalmazója. Végrendeletében négyezer kötetet adományoz a vármegyének, többek között azzal a kitétellel, hogy szolgálja a város és a megye valamennyi lakosát. Mindez 1831-ben, ha rövid időre is, de megvalósult. Kultsár halála után özvegye még ezer kötetet adományozott a vármegyének. Az adományozott könyvek görög, latin, német, magyar nyelvűek voltak és a teológia, jog, medicina, esztétika, filozófia, pszichológia tárgyköreivel foglalkoztak. Az állományt a vármegyeházán helyezték el, többé-kevésbé megfelelő helyen. Raktározták a megye levéltárában, de a megyeháza folyosója is helyet adott ennek az értékes állománynak. A nehézségek ellenére az állomány fokozatosan bővült, egyrészt a megye időszakos pénzügyi támogatásával, valamint több magánszemély adománya révén. Legjelentősebb adományozók közé tartozott a komáromi születésű Ghyczy Kálmán a későbbi magyar pénzügyminiszter, vagy szintén komáromi születésű id. Szinnyei József bibliográfus, aki pesti működése idején gyakran postázott könyvcsomagokat a könyvtár számára. A 20. század elejére a könyvtár állománya bővül különböző egyletek, szervezetek, a városi népkönyvtár állományával, a Jókai Mór Múzeumi Egylet Könyvtárával. A két világháború közti időszakban kevés a könyvtárról szóló feljegyzés. A második világháború után az állomány raktározása folytán (padlások, pincék, a járás települései, Esztergom, Debrecen) kisebb károk keletkeztek a gyűjteményben. A túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár másodpéldányokat vitt el az állományból, viszont amelyekre végül is nem tartott igényt visszajutatta Komáromba. Az állomány a 20. század 10-es éveire 40-50 ezer könyvtári egységre duzzadt. Jelentős részét képviseli a helyismereti gyűjtemény, amely főként a komáromi nyomdákban kiadott műveket, aprónyomtatványokat tartalmaz. Ezen gyűjtemény feltárását tulajdonképpen ebben az esztendőben kezdjük meg. Fő feladatunk, hogy készítsünk egy, a valóságot tükröző leltárkönyvet. Segítséget ebben az Alapy Gyula (20. század eleje) által készített katalógusok, illetve a II. világháború után keletkezett dokumentáció nyújt majd. Természetesen az alapinformáció maga a könyvállomány, amely jelenleg a révkomáromi múzeum - új nevén Magyar Kultúra és Duna-mente Múzeuma - fő épületében (volt Kultúrpalota) van elhelyezve. Elrendezése inkább raktárszerű, nincs sem nyelvi, sem téma szerinti csoportosítás. * Megjelent a Könyv - Könyvtár - Könyvtáros 2002. szeptemberi számában 55
