Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)

Mándli Gyula: A Helyismereti Könyvtáros Szervezet megalakulásának rövid története.

MANDLI GYULA A HELYISMERETI KÖNYVTÁROS SZERVEZET MEGALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE Bevezető A konferencia előadásai között terveztük - bár ez a meghívóban nem szerepelt - az MKE HKSZ létrejöttének bemutatását, történetének megismertetését. A jövő évben kerül sor a X. országos konferenciára, már több mint 10 éve dolgozik a helyismereti könyvtárosok megszállott tagsága együtt a nemes cél érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy képet adjunk a megszületés körülményeiről, az indulás fáradságos éveiről. Eredményeinkre büszkék is lehetünk, hisz életképes és fejlődő gyermeket" hoztunk világra. Egyben legyen ez tisztelgés a nagy elődök munkája előtt, akik segítettek, támogattak és egy új helyismereti korszakot indítottak. A Pest megyei Helyismereti Munkaközösség kialakulása, működése Az 1980-as években a helyismereti munka Pest megye könyvtáraiban nagyjából kimerült a folyamatos állománygyarapításból és néhány esetleges rendezvényből, minden hosszú távú elképzelés nélkül. A megyei könyvtár 1986 - 1990-es könyvtárfejlesztési terveiben csupán egy mondat szólt a témáról: ,A helyismereti anyagok gyűjtésének és közreadásának bővítésével segíteni kell a honismereti, helytörténeti munka fejlődését."

1 Békés György igazgató a megyei hálózat feladatai között megemlíti, hogy: a „társadalom identitástudatának várható fejlődésére felkészülve fokozott jelentőséget kell tulajdonítani a helyismereti tevékenységnek, a helyismereti gyűjtemények rendezését, használatba adását kell elérni."

1

" 1987-ben a Pest Megyei Könyvtárosban egy cikkben olvasható elemzés a megye „B" típusú könyvtárainak gyűjtőköri szabályzatairól és a következő megállapításra jutott a helyismeretet illetően: bár minden könyvtár feladata a gyűjtés, „Dabas, Vác csak pár szóval érinti, noha mindkét könyvtárban erőteljes gyűjtésről tudunk. Kiemelt gondossággal törődik ezzel az állománycsoporttal Nagykáta, Százhalombatta, Cegléd."

3 Megemlíti még, hogy olyan dokumentumtípusok beszerzését is előírják a szabályzatok, „amelyek egyébként kívül esnek a könyvtár gyűjtőkörén." Felsorolja itt a fotókat, aprónyomtatványokat, újságkivágatokat stb. nehezen hihető ez a megfogalmazás 1987-ben. Annál is inkább, mivel 1984-ben a megyei könyvtáros lapban megjelent Helyismereti gyűjtemény a szobi Nagyközségi-Körzeti Könyvtárban cikkben, részletesen megfogalmazom, hogy mindezen dokumentumok alapvetően beletartoznak - sőt nagyon fontosak - a helyismereti gyűjteményekbe, részletesen elemezve a gyűjtőköri szabályzatot.

4 Méltatásra érdemes azonban az a pályázati rendszer, amelyet 1984-ben elkezdett a megyei könyvtár, lehetőséget adva a publikálásra a könyvtárosoknak. Három alkalommal írtak ki megyei pályázatot, 1984-ben, 1985-ben, majd 1987-ben. Először Bemutatom a könyvtárat címmel, majd A könyvtárak közönségkapcsolata, a könyvtári propaganda szemléltető eszközei címmel, harmadszor pedig A könyvtárak helyismereti, helytörténeti munkája címmel. Az első és második pályázat első helyén a Szob könyvtártörténete és A szobi Nagyközségi-Körzeti Könyvtár helyismereti gyűjteményének népszerűsítése és használata című kéziratokat díjazták, a harmadik alkalommal pedig nem adtak ki első helyezést, második helyen pedig ismét könyvtártörténeti munka végzett. 79