Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)

Takáts Béla: Helyismereti gyűjtőkör és az elektronikus dokumentumok.

(csonkolva és relációkkal összekapcsolva is) kereshető, s az írás szövege - sikeres keresés esetén - azonnal megjelenik a monitoron. Az egy lapszámmal végzendő munkaművelet ideje ugyanakkor rövidebb, mint a bibliográfiai eszközökkel történő feltárás esetén. Persze ennek az eljárásnak is vannak gyenge pontjai, pl. a fogalmak, személy- és földrajzi nevek nincsenek egységesítve, generikus tárgyszavakra nem lehet keresni, az adatbázisba rögzített (szerkesztőségből kikerült) és a lapban megjelent (nyomdából kikerült) szöveg között eltérés lehet, stb. Az egyik probléma - megfelelő munkaráfordítással - szükség esetén orvo­solható, az utóbbira pedig feltétlenül fel kell hívni a felhasználó figyelmét; hiteles forrásként a nyomtatott változatot szabad csak elfogadni. Az így elkészült adatbázist CD-n a megye önkormányzati könyvtárainak - a szerkesz­tőséggel történt megegyezés szerint - továbbadhatjuk (gyakorlatunk szerint a nyers CD árát szoktuk érte elkérni), kereskedelmi forgalomba nem hozhatjuk, de erre nem is igen alkalmas (a WinISIS angol kezelőfelületű, az ékezetes betűket az indexben csak ékezet nélkül tudjuk meg­jeleníteni). Továbbgondolva a lehetőségeket, miért ne lehetne a digitális nyersanyagok gyűjtését még tovább szélesíteni? Az önkormányzati előterjesztések, jegyzőkönyvek, határozatok és rende­letek, a helyi szerzők művei, a szakdolgozatok többségükben már szintén számítógéppel készülnek, a mi feladatunk pusztán a gyűjtés, archiválás, szolgáltatás feltételeinek megkeresése és megteremtése. Érdemes azokat a digitális dokumentumokat is begyűjteni és tárolni, melyek olvasásához esetleg nem rendelkezünk megfelelő szoftverrel, mert a technika fejlődése előbb­utóbb talán megoldja e kérdést is, a tárolás pedig inkább odafigyelést, mint pénzt igényel. A helyismereti gyűjtőkörbe tartozó digitális dokumentumok begyűjtésének területén óriási és egyre kevésbé halogatható feladatot jelent számunkra az interneten megjelent helyismereti információk mentése, tárolása, feltárása és szolgáltatása. Az eddig e célra használhatónak lát­szó letöltésvezérlő programok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a feladattal. Szerencsés len­ne, ha a helyismereti könyvtárosok segítséget kérnének/kapnának ehhez, mert fontos kultúr­történeti értékek tűnhetnek el máról holnapra, s az utókor ennek elvesztéséért éppolyan bosszús lesz, mint mi, az eltűnt XDC. századi lapszámokért. A gyűjtés mellett az elektronikus dokumentumok megjelenése új típusú feladatot is ró a helyismereti könyvtárosra, méghozzá az ilyen dokumentumok készítésének feladatát. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - elsősorban telematikai pályázatai által - a figyelem középpontjába állította a kulturális örökség digitalizálásának kérdését. E feladat el­végzését segítendő, létrehozott egy munkabizottságot, mely - többek között - megvizsgálta, hogy egyes könyvtártípusok milyen tartalommal vehetnének részt ebben a munkában. A megyei könyvtárakra vonatkozólag e feladat rám hárult, s igazán nem volt nehéz dolgom. Ha megvizsgáljuk a digitális tartalomszolgáltatás két legnagyobb magyarországi vállal­kozásának (a Magyar Elektronikus Könyvtárnak és a Neumann-háznak) jelenlegi és várható tartalmát, s ennek halmazát „kivonjuk" a magyar kulturális örökség tartalmából, nagyjából helyismereti gyűjteményeinket kell látnunk magunk előtt. S ha ez így van, akkor a tarta­lommeghatározás máris nemcsak a megyei könyvtárakra, hanem minden helyismereti gyűj­teménnyel rendelkező könyvtárra vonatkoztatható, az együttműködés, technika- és techno­lógiacsere új lehetőségeit is felvetve. Végigtekintve helyismereti gyűjteményeink állományát, szinte bármelyik dokumen­tumtípus digitalizálását tervbe vehetjük technikai felszereltségünk, a szolgáltatás szükségletei, ill. állományvédelmi szempontjaink alapján. A napilapok kurrens feldolgozásáról már volt szó. Retrospektív digitalizálását képként való rögzítésként érdemes a leginkább tervbe venni, mert a szöveg fizikai minősége a szö­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom