Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)

Gerber György: Helyismereti kiadványok Pest megyében.

és feladata - még jelen világunkban is érvényes, akkor könyvüknek, amely először vezeti végig az olvasót a helység történelmének rögös útjain, nagy és felemelő küldetése van: feltárni és közismertté tenni Százhalom és Batta múltjának írásos emlékeit." Előadásom további részét azoknak a kiadványoknak szentelném, melyeket az egyéb kategóriába soroltam. Találhatunk ezek között olyan müveket, melyek megírására egy szomorú fél évszázados évforduló adott indítást. A 1940-es évek végi sváb kitelepítésekre gondolok, melyet a megyénk lakosságát jelentős részben kitevő svábságnak kellett elszenvednie. Az ő szenvedéseikről, meghurcoltatásukról emlékezik meg például a Kitelepítettek és hazatérők című kiadvány, mely a dunabogdányi svábok kálváriáját írja le. Egy másik, Pest megyében otthonra lelt, nemzetiségről a szerbekről szól kollegánk, Novacsek-Vojnovics Kornél könyve a Szerbek Magyarországon. Külön érdekesség a Budaőrsön megjelent Budaőrs - Wudersch helytörténeti kislexikona, melyet Vass Jenő Sándor szerkesztett, és egyik szerzője ismét egy könyvtáros, Filipszky István a budaőrsi városi könyvtár igazgatója. Az ő munkálkodását számos helytörténeti írás fémjelzi. A kislexikonban a szócikkeken túl képmellékletet, a felhasznált irodalom jegyzékét és tartalomjegyzéket találunk. Szerkesztési elve: alfabetikus. Formája: tematikus összeállítás Budaörs múltjának régészeti, építészeti, kulturális, művészeti, vallási, néprajzi, mezőgazdasági, ipari, közszolgálati és történelmi emlékeiről. A szerkesztő így szólítja meg leendő olvasóit: „Ez a kislexikon Önnek szól akkor, ha településünket - ma már városunkat - gyorsan és izgalmas, olvasmányos formában akarja megismerni." Az egyéb kategóriába kerültek azok a művek is, melyek képekben vallanak múltunkról. Ezzel kívánván elősegíteni, hogy valahol otthon érezzük magunkat a világban. Ilyen „képes krónikák" születtek Ráckevéról, Nagykátáról, Budaőrsről és a Tápió-mente vidékéről. Ez utóbbiról szólnék most bővebben kedvcsinálónak a könyvek megtekintéséhez, (melyre talán a szünetben alkalmuk nyílhat.) Ahogyan a nagyszüleink látták Képek a Tápió-vidék múltjáról Ez a címe annak a könyvnek, amely Nagykátán jelent meg 2000-ben Kucza Péter szerkesztésében. Lektorálta és az előszót írta, Bihari József nyugalmazott megyei múzeumigazgató. A gyönyörű és színpompás kivitelű könyv 13 települést mutat be 350 képeslap segítségével A könyvről így vall a szerző: „A képeslapok, fotók oly hűen idézik és tükrözik a kor hangulatát, hogy ha valaki mélyen elmerül a képek nézésében, szinte maga is részesévé válik." Minden községet 1-2 oldalas falutörténet vezet be. Szentmártonkáta anyagát például, melyhez a község rövid történetét Kissné Pásztor Éva kollegánk írta, 16 képeslap képviseli. A képeslapok alatti szövegeket Marjos Istvánné nyugdíjas pedagógus fogalmazta. A ,,HUNPHiLEX 2000 Budapest" elnevezésű nemzetközi bélyegkiállítás, könyv és képeslap, valamint irodalmi kategóriában aranyérem rangú oklevelet nyert ez a kiadvány. A világviszonylatban is rangos eseményen szerzett díj értékét tovább emeli, hogy Kucza Péter könyve a népes mezőnyben a legtöbb (96) ponttal lett az első. A művet a képeslapok jegyzéke (kiadási év, és kiadó szerint), település szerinti tartalomjegyzék, valamint a belső borítón található kézzel rajzolt Tápió-mente térkép egészíti ki. Hadd ajánljam szíves figyelmükbe e munkát ismét a szerkesztőnek adva át a szót: 49