Sipos Csaba (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VIII. országos tanácskozása : Kaposvár, 2001. július 18-20. (2002)

Dr. Sipos Csaba: Könyvtár és honismeret.

2. A helyismereti kutató teremben tartott folyamatos tájékoztatás és ügyelet lehetővé teszi, hogy olvasóink elvárásairól és igényéről rendszeresen tájékozódjunk. 3. A válaszadás lehet gyorstájékoztatás. Ennek szerepe különösen megnőtt a számítógépes sajtófigyelés bevezetésével. Lehet irodalomjegyzékek készítése a legváltozatosabb témakörökből, akár gépelve, akár a számítógép segítségével kiprintelve. 4. A helyismereti kiadványozás fontosságát és folyamatosságát könyvtárunk kezdettől fogva kiemelt feladatának tekinti. Az 1957-ben indult „Somogyi bibliográfiák" sorozatból kettőt említenék: a Rippl-Rónai bibliográfiát, (1978), amelyet országos elismerés fogadott. Ma is a Rippl-Rónai-kutatás alapfontosságú forrásának tartják, akárcsak a „Könyvek Somogyról" kétkötetes lelőhelykatalógust (1979). A „Könyvek Somogyról" a Somogy Megyei Levéltár, a Rippl-Rónai Múzeum és a Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének közös lelőhelykatalógusa, melynek immár a folytatására is megérett az idő. A „Könyvek Somogyról" azonban mást is jelez. Jelzi azt, hogy mennyire fontos a közgyűjtemények együttműködése a helyismereti munka (különösen a kiadványozás) területén. A közgyűjtemények közötti együttműködés fontosságát számos honismereti könyvtáros tanácskozás is kiemelten kezelte. Csak a legjelentősebbeket említjük: Tengelic (1986), Veszprém (1993), Vác (1994), Sopron (1995). 1993-tól - hosszú szünet után - újra megindult megyénkben a közgyűjteményi napok rendezvénysorozata. A rendezvények helye könyvtárunk nagyterme. Az 1994. évi közgyűjteményi nap előadásait. („A közgyűjtemények és az oktatás") könyvtárunk kiadvány formájában is megjelentette. 1994-ben két válogatás is megjelent Együd Árpád, az országos hírű somogyi néprajzkutató munkásságából a megyei múzeum kiadásában, a megyei könyvtár nyomdájából. A levéltárban elkészült Roboz István „Somogy" c. hetilapjának (1866-1916) kicédulázása. 1994-ben és 1995-ben a gyűjtés egy része kiadvány formájában is megjelent a levéltár kiadásában, a könyvtár nyomdájából. Utoljára, de nem utolsósorban szeretném említeni a közgyűjtemények közötti együttműködés egyik legszebb példáját, az immár 30 éves Somogyi Honismereti Híradó-t. (1990-től Somogyi Honismeret). Összeállításában és szerkesztésében a levéltár, a múzeum, az SMK, a könyvtár munkatársai egyaránt részt vesznek. 1998 szeptemberében tartották Zamárdiban a honismereti kiadványok szerkesztőinek VII. országos találkozóját. Ezen a Somogyi Honismeretet külön is kiemelték. Indulása 4 évvel megelőzte az országos Honismeretet - és vele együtt azóta is rendszeresen megjelenik! Eddig elsősorban a Helyismereti Gyűjtemény tárgyi feltételeit érintettük. A gyűjtemény hatékony működéséhez azonban nélkülözhetetlenek a személyi feltételek is. A Helyismereti Gyűjtemény könyvárosainak a megye egészének ismeretén túl messzemenően ismerniük kell a megye tájegységeit, múltjánakjelenének nevezetességeit, az élő és meghalt híres személyeket. Különösen járatosnak kell lenniük lakóhelyükön és annak vonzáskörzetében. Mindez nélkülözhetetlen a megye kisebb könyváraiban végzett módszertani tevékenységükhöz is. Immár évek óta fáradozunk azon, hogy a Megyei és Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye - a könyvtár többi részlegéhez hasonlóan - komplex, átfogó és jól feltárt információtár legyen. Olvasóink, kutatóink visszajelzései biztatóak. 70