Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei
A vármegyék iránti érdeklődés okai között felismerhetjük a helyi közösségek erősödését, másrészt - minden polgári jellegű átszervezés ellenére - a hagyományos magyar politikaitársadalmi szerkezet "védekező mechanizmusa"-t (Praznovszky Mihály), amely e monográfiákkal a (nemesi) vármegye értékeit és fontosságát, szükségességét igyekezett bizonyítani. A Magyarország Vármegyéi és Városai sorozatban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéről készült kötet előszavát író politikus, Prónay Dezső báró még 1910-ben is szükségesnek tartja védelmébe venni a vármegye intézményét: "A vármegye, igenis, jelenti az ország egy bizonyos meghatározott területét, de jelent intézményt is, és pedig egyik legősibb intézményünket. ... Alkotmányunk egyik legfontosabb intézményévé válik a vármegye. Ennek keretébe illeszkedik a társadalom, ehhez idomul, ebben a körben folyik majdnem kizárólag a közélet." A millenniumi monográfiák ún. rejtett sorozata Gazda István a Bodor Antal (1875-1955), a kiváló gazdasági szakember, falukutató, a Magyar Társaság Falukutató Intézete igazgatója által összeállított, máig egyedülálló honismereti bibliográfia {Magyarország helyismereti könyvészete 1527-1940. Bp., 1944) új kiadásához (1984) készített függelékben hívta fel a figyelmet arra, hogy a millenniumi készülődés kapcsán szinte valamennyi vármegyében tervezett monográfiák kötetei végül is "sorozaton kívül", azaz a Borovszky Samu szerkesztette Magyarország Vármegyéi és Városai sorozattól függetlenül, önállóan, de mintegy "rejtett sorozatként" jelentek meg. Az ún. millenniumi rejtett sorozat kötetei: Csató J.-Cserni B.-Gáspár J.-Herepei K.-Lázár I.: Alsó-Fehér vármegye monográfiája (1-3., Nagyenyed, 1896-1901); Arad vármegye, és Arad szabad kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek (5 rész, 1-3. kötet, Arad, 1893-1913); Dudás Gyula: Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monographiája. Hazánk ezredéves fennállásának ünnepe alkalmából kiadta Bács-Bodrogh vármegye közönsége (1-2., Zombor, 1896); Várady Ferenc: Baranya múltja és jelene (1-2/1-2., Pécs, 1896-1897); Karácsonyi János: Békés vármegye története. (13., Gyula, 1896); Kuales Godofréd: Visszapillantás Beszterce-Naszód vármegye múltjára (Beszterce, 1896); Borovszky Samu: Csanád vármegye története (1-2., Bp., 1896-1897); Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története (1-3., Bp., 1897-1900); Károly János: Fejér vármegye története (1-5., Székesfehérvár, 1896-1904); Pótsa József-Antal M. Bogdán: Háromszék vármegye (Sepsiszentgyörgy, 1899); Balássy Ferenc-Szederkényi Nándor: Heves vármegye története (1-4., Eger, 1890— 1897; az 1. kötet jelent meg utoljára!); Várady Gábor: Máramarosi emlékkönyv (Máramarossziget, 1901); Horvát Sándor: Adatok Nyitra vármegye és város monográfiájához (Nyitra, 1896); Dedek Crescens Lajos: Nyitra vármegye története (Bp., 1896); Berényi Pál: Sopron megye (Bp., 1895); Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája (\-6., Zilah, 1901-1904); Tagányi Károly-Réthy LászlóKádár József-Pokoly József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája (1-7., Dés, 1900-1905); Ortvay Tivadar: Temes vármegye és Temesvár város története a legrégibb időktől a jelenkorig. Pesty Frigyes irodalmi hagyatékának felhasználásával (1/1-2., IV/1. Oklevelek. Bp., 1896-1914); Wosinszky Mór: Tolnavármegye története az őskortól a honfoglalásig (1-2., Bp., 1896); Jakab ElekSzádeczky Lajos: Udvarhely vármegy története a legrégebbi időktől 1849-ig (Bp., 1901). Komáromy András: Ugocsa vármegye keletkezése (Bp., 1896). Időben megkésve, már a századforduló után jelent meg több, sorozaton kívüli vármegyei monográfia. A teljesség kedvéért említjük közülük az alábbiakat: Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája (1-3., Bp., 1909-1912); Borovszky Samu: Borsod vm. története a legrégibb időktől a jelenkor ig (I. kötet, Bp., 1909); Kuun Géza-Torma Zsófia-Téglás Gábor: Hunyad vármegye földjének története a honfoglalásig (Bp., 1905); Pap József: Adalékok Máramaros 48
