Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)
Komlósi József: Helyismereti munka Fejér megye közkönyvtáraiban
Komlósi József HELYISMERETI MUNKA FEJÉR MEGYE KÖZKÖNYVTÁRAIBAN Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár A megyei könyvtáraknak a megalakulásukkor közzétett működési szabályzata már feladatukká tette a helyismereti munkát. A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár gyűjtőköri szabályzata is megfogalmazta, hogy a felsőfokú könyvtári ellátás szolgáltatásán belül kiemelt feladat a Fejér megyével kapcsolatos (helyismereti) irodalom gyűjtése, megőrzése, feltárása és szolgáltatása. Elsősorban az elhelyezési problémák miatt a helyismereti dokumentumok nem képeznek különgyűjteményt, egyes részei - kisnyomtatványok, képek, kivágatok - azonban különgyűjteménnyé váltak. (Kéziratokat - a helyismereti tárgyú szakdolgozatok kivételével - nem gyűjtünk.) A gyűjtés területi alapjának Fejér megye 1950-ben kialakított határait tekintjük, a későbbiekben végrehajtott változásokat is figyelembe véve. 1952-ben a könyvtár állományában a szerény örökség és a háborús pusztulás miatt nagy hiányok voltak a helyismereti irodalom vonatkozásában is. 1958 és 1960 között - az anyagi lehetőségek határain belül - erőfeszítések történtek a hiányok pótlására. A helyismereti irodalom kiegészítésében segítséget jelentett az Országos Széchényi Könyvtár Könyvelosztó Központjától és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától kapott ajándék, valamint az Egyetemi Könyvtár patronálási akciójában juttatott könyvajándék. A helyi nyomdák kötelespéldányai révén főként az időszaki kiadványok és a kisnyomtatványok száma gyarapodott a kezdeti időszakban. 1960-ra alakult ki a központi raktár rendszere és a folyóirattár. Azóta is itt nyernek elhelyezést a helyismereti könyvek prézens példányai, illetve a helyi időszaki kiadványok bekötött évfolyamai. A 13 ezer darabból álló kisnyomtatvány-gyűjtemény feldolgozása is ekkorra fejeződött be, de a helyismereti állomány külön katalógusban történő feldolgozása még csak a tervekben szerepelt. A helyismereti munka tehát kezdetben - 1969-ig - a helyismereti kiadványok megőrzésére, elkülönítésére, a könyvtári selejtezések anyagának begyűjtésére, illetve - a tevékenység tudatosabbá válásával - a gyűjtemény gyarapítására és a feltárás megtervezésére terjedt ki. Szervezetileg e munka kezdettől a könyvtár három csoportja (osztálya) - feldolgozó, olvasószolgálat, módszertan - között fennálló feladatköri megoszlás alapján folyt. 1969-töl 1972-ig a feltáró munka egy, közvetlenül az igazgatóhoz tartozó személy feladata lett, ezt követően a feladatok ismét a feldolgozó csoport munkakörébe kerültek. 1982-ben jött létre a feldolgozó osztályon belül a helyismereti csoport, három fővel. Az 1969-től 1991-ig feldolgozott, tárgyukban Fejér megyei vonatkozású önálló műveket, a gyűjteményes művek részeit, valamint a folyóirat- és újságközleményeket 60 ezer bibliográfiai kartoték tárja fel, amelyekhez szerzői névmutató tartozik. A tartalmi információk visszakeresését fénylyukkártya biztosítja. A nevezetes megyei személyiségekről készül a Fejér megyei személyiségek kartotékja, amely a személyiség legfőbb életrajzi adatai mellett közli azon dokumentumok bibliográfiai adatait, amelyek a megyei kapcsolatot forrásértékkel tárgyalják. (A monografikus müveken, a sajtófigyelés keretében figyelt időszaki kiadványok cikkein kívül feldolgozásra kerültek a legfontosabb életrajzi lexikonok, pl. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, valamint a Gulyás Pál által készített folytatás.) 74
