Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Dr. Fülöp Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa

A 950-és évektől, mikor Taksony lesz a fejedelem, akkor kezd föltűnni, hogy Esztergom és Székesfehérvár környékén vannak olyan leletek, amelyek arra mutatnak, hogy itt valami központ van, mert mind a két későbbi város körül a kivezető utak mentén katonai rétegek temetőit találjuk. Fehérváron is 12 helyen került elő ez idáig. Mindkét helyen a magaslatot választották. Esztergom célszerű volt, mint fejedelmi székhely a vízi út ellenőrzése miatt, a Duna kereskedelme miatt, Székesfehérvár pedig ma is, hogyha ránézünk a térképre - bármelyik térképre -, akkor össze-vissza van zsúfolva utakkal keletről nyugatra, északról délre. Ez így volt a neolitikum óta is, bármikor, bármilyen nép élt itt, ez a környék mindig egy kereskedelmi és forgalmi csomópont volt, a bronzkorban (három és félezer évvel ezelőtt) Pákozdon a Földvár, itt Gorsium, tőlünk 7 kilométerre hatalmas kiterjedésű kelta település. A római korban város és a pannóniai császárkultusz székhelye. Géza nagyfejedelemhez köthetjük Székesfehérvár első kiépítését. A város legmagasabb dombján építtette meg Géza az első 100x100 méteres kővárát, benne egy négykaréjos kápolnával, s mellette a fejedelmi palotával, amelyek nyomai az elmúlt évtizedekben kerültek elő. Ez volt a város első magja. Géza 973-ban térítőpapokat kért Quedlinburgból. Megkezdődött a kereszténység terjesztése, ami nemcsak azt jelenti, hogy a kereszténységet terjesztik, hanem ezzel együtt az államhatalmat is erősítik. Amikor Géza 997-ben meghalt, akkor fiának, Istvánnak már csak három komoly ellenfele marad: Koppány itt a Dunántúlon, Ajtony a Tisza mellett és Gyula, aki szegről-végről rokona is (Erdélyben). 997-ben Koppány nem fogadta el István fejedelemmé választását, megindult az özvegy nagyfejedelem asszony, Sarolt feleségül vételére Veszprémbe. Istvánék Esztergomból elindulva Veszprém előtt Koppány seregét szétverték, Vencellin lovag súlyos hibát követ el, Koppányt leölte a csatában, négyfelé vágták, kirakták a négy legfontosabb vár fokára. István király 1000-ben kapta meg a koronát a római pápától és ezzel Magyarország királya lett. Hogy a koronázásra hol került sor, azt nem tudja senki, mert nincs róla írásos forrás, csak az időpontról. Azok a történészek, akik Esztergomot szeretik, azok Esztergomhoz kötik, azok, aki Székesfehérvárt szeretik jobban, azok Székesfehérvárhoz kötik. Tudniillik a feltétel mind a két helyen adott volt, Esztergomban is ugyanilyen kisméretű vár épült ugyanilyen kis fejedelmi palotával, tehát ott is lehetett koronázni, meg itt is lehetett koronázni. Ha józan paraszti ésszel gondolkozunk, és elfelejtjük azt, hogy merre húz a történészi szívünk, akkor rájövünk, hogy István királyt csakis itt Fehérváron, az apja által épített templomban koronázhatták meg. Erre akkor jöttem rá, amikor kezembe került tanulmányaim során más középkori királyságok koronázási rendje. Nyugat-Európában is minden királyi családnál kialakult ez, hogy ki koronázhatja a királyt, hol kell koronázni, mit kell a koronázási szertartáson használni, milyen sorrendben és így tovább. Az, hogy Orseolo Pétertől kezdve 43 királyunkat Székesfehérváron koronázták meg, ez valamiféle olyan rendre mutat, hogy István királyt is itt kellett megkoronázni, mert miért koronázták volna meg az összes többit itt. És ugyanezt a trendet mutatja az, ami az Árpád-ház kihalása után történt. Vencel és Ottó mellett Károly Róbert is fellépett a magyar korona elnyerésért. Elsőként Vencel kapta meg, de zavaros viszonyok miatt apja hazaviszi a gyermek Vencelt, lemond a trónról Ottó javára. Ottó még bírja egy darabig, aztán ő is hazamegy, Károly Róbert 1301-ben lépi át a magyar határt, Pécsett a déli urak királlyá választják és megkoronázzák a pécsi püspök által valamiféle koronával, de ez nem érvényes jogilag, mert 1308-ban, amikor Ottó lemond a magyar trónról, akkor már Fehérvár is a kezébe kerül. Ez már jó pont, hogy Fehérváron vagyunk, az esztergomi érsek is itt van, a veszprémi püspök is itt van, csak a korona nincs itt, mert az Erdélyben van, az erdélyi vajda elvitte. Sikerült aztán két év alatt meg30