Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Mick Scott: A helyismereti gyűjtemények létrejötte az angol közkönyvtárakban

Mick Scott A HELYISMERETI GYŰJTEMÉNYEK LÉTREJÖTTE AZ ANGOL KÖZKÖNYVTÁRAKBAN (Fordította: Gáncsné Nagy Erzsébet) Különös jelentősége van annak, hogy a közkönyvtárak helytörténeti gyűjteményeiről 2000-ben beszéljünk, hisz az Egyesült Királyságban ebben az évben ünneplik a közkönyvtárak létrejöttének 150. évfordulóját. A kialakulás időpontja 1830-ra tehető. 1830-ban ugyanis IV. Vilmos Levéltári Bizottságot hozott létre a nemzeti levéltárak helyzetének feltárására. A levéltári dokumentumokat több helyen raktározták, mint például a londoni Towerben, a Westminster Apátságban, illetve a Somerset Házban, és nem mindig e dokumentumoknak megfelelő környezetben. A bizottság 1837-ben készítette el jelentését. A levéltári törvényt, mely az Országos Levéltár létrehozásáról rendelkezett, 1838-ban fogadták el. A helyi iratok, dokumentumok szempontjából a helyzet eltérő volt. Néhány régészeti és antikváriumi könyvtárban, illetve magángyűjteményekben voltak ilyen típusú dokumentumok, de az érdeklődés ezek után elég csekély volt. Úgy tűnt, hogy a topográfiai adatok iránt nagyobb az "étvágy". Charles Dickens London és környékének topográfiai leírásával fűszerezte könyveit. A Twist Oliver története nagyon közel játszódik munkahelyemhez. A rosszhírű mulatók, a viktoriánus London bérházai Dickens leírása nyomán könnyen felidézhetők. Ebben az időben két könyvtári gyűjteményről tudunk. A GUILHALL Könyvtár, mely a London városi "helyhatóság" könyvtára volt 1824-ből, valamint a Lancashireben lévő WARRINGTON könyvtár, mely a múzeum részeként, 1848-tól kezdte gyűjteményét építeni. A viktoriánus Anglia izgalmas időszak volt az újítók, a reformerek számára. Új, fiatal királynő a trónon, külföldi sikerek, az ipari terjeszkedés vonzereje a Parlamentet újabb és újabb reform meghozatalára ösztönözte. Néhány ezek közül: 1832-ben a Parlamentary Reform, 1834-ben a Poor Law Reform, 1835-ben a Municipal Incorporation Act, 1837-ben Civil Registration, 1848-tól a Public Health Acts. Így az ingyenes közkönyvtárak létrehozására vonatkozó első felhívások mintegy megoldást kínáltak a munkásosztály körében uralkodó társadalmi szociális problémákra - mint például az alkoholizmus, - azzal, hogy ingyenes kölcsönzési lehetőséget kínáltak a kocsmába járás helyett. A közkönyvtári szolgáltatás létrehozása a fizikai munkások számára létesítendő szervezetek, intézmények eszméjén alapult, mely gyorsan terjedt az északi ipari területeken, de az egész országban is kedvező fogadtatásra talált. így 1849-ben a Képviselőház a közkönyvtárak tanulmányozására egy bizottságot hozott létre. A bizottság egyik ilyen ülésén az elnök, WILLIAM EWART a következőket kérdezte a jelenlevőktől: "Nem gondolják, hogy nagy nyereség lenne, ha vidéki városokban lennének olyan topográfiai gyűjtemények, melyek az adott terület természeti környezetével, geológiájával, vagy a terület múltjával foglalkoznának?" 21