Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Bényei Miklós: Helyismereti gyűjtemények kialakulása és fejlődése a magyar közkönyvtárakban

mutató az előző hónapokban megszervezett intézmények feladatául szabta a helytörténeti anyag és a megyére vonatkozó kurrens irodalom gyűjtését; e munka azonban a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiányában általában nagyon nehézkesen indult, illetve több helyen ekkor még meg sem indult. Néhány, részben a korábbi múzeumból kivált, önállósult városi, járási, sőt egykét nagyközségi könyvtár is tovább folytatta, újjáélesztette vagy éppen elkezdte a helyismereti művek gyarapítását (pl. Bácsalmáson, Kiskunhalason és természetesen a szegedi Somogyikönyvtárban). Mélyebb vizsgálódást kívánna annak felderítése, hogy a Nagy Imre-féle politikai nyitás és a nemzeti eszme újbóli előretörése hogyan hatott a helyismereti-helytörténeti törekvésekre. Valószínűleg hatott, mert 1955-ben szinte áttörésszerü változást regisztrálhatunk. Az eleinte sok-sok zökkenővel terhelt és az országos vagy helyi vezetők, művelődéspolitikai irányítók részérő! gyakran ellenérzéssel fogadott próbálkozások, valamint a többnyire szakképzetlen vagy tapasztalatlan könyvtárosok támogatására 1955-ben több cikk és egy kis módszertani tanácsadó fűzet is megjelent, küszködve a terminológiai bizonytalanságokkal is (pl. egyesek a helyismeret, mások - szovjet példát követve - a táj ismeret kategóriáját használták). Szorgalmazták a megyei, a járási és némelyek a kisebb népkönyvtárak, továbbá a fővárosi kerületi könyvtárak helyismereti gyűjtő és feltáró tevékenységét. Hangsúlyozták annak szerepét a hazafias nevelésben és tudományos hozadékát, rámutatva, hogy a könyvtár tudományos műhelyként is működhet. A tájbibliográfiák kérdéséről országos ankétot rendeztek, a Könyvtári Tájékoztató c. folyóirat elkezdte a külföldi tapasztalatok megismertetését, a Könyvtári elnevezések és meghatározások c. szabványba bekerült a helyismereti bibliográfia és katalógus fogalma. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban szintén ekkor, 1955. július elsejétől lett újra önálló osztály a Budapest Gyűjtemény. Ettől kezdve nagy erőket mozgósított az előző évben kapott megbízás, a mindmáig legnagyobb hazai helyismereti-helytörténeti könyvészeti vállalkozás kivitelezésére, a Budapest történetének bibliográfiája c. hatalmas opus összeállítására. Rövid időn belül a szakterület elsőszámú módszertani központjává vált, felhalmozott tapasztalatai jelentékeny mértékben hozzájárultak a többi könyvtár helyismereti munkájának kibontakozásához. A lendület az évtized második felében sem tört meg, bár a leküzdendő akadályok nem hárultak el. Néha még el kellett viselni a narodnyikizmus érthetetlen vádját is. Ugyanakkor szaporodtak a biztató jelek: néhány megyei könyvtár túljutott az alapozás stádiumán, 1957-ben megkezdődött a megyei sajtóbibliográfiák kiadása, ugyancsak ebben az esztendőben hirdették meg először a lokális pályatételeket rendszeresen kiíró országos középiskolai tanulmányi versenyeket, 1959-ben vb-elnöki határozat kötelezte a fővárosi szerveket kiadványaik és nyomtatványaik átadására a Budapest Gyűjteménynek, az ötvenes évek végén tanácsi kezelésbe vették a népkönyvtárakat, a politikai évfordulók ráirányították a helyi tanácsi és pártirányítás figyelmét a lokális gyűjtemények és információk fontosságára, 1960-ban a művelődési miniszter a helyi nyomdák termékeiből kötelespéldányt rendelt a megyei könyvtárak számára. Lényegében az első esztendők gyakorlatát foglalta jogszabályba a művelődési miniszter 164/1958. számú utasítása, amely három egyetemi könyvtárt (a szegedit, a pécsit és a debrecenit), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt és a miskolci megyei könyvtárt tájkönyvtári funkciókkal bízta meg, és ezt a feladatot a többi megyei könyvtár is megkapta saját területére vonatkozóan. A többféleképpen is értelmezhető rendelkezés bizonytalanságot szült és párhuzamosságokat eredményezett, mert nem vált világossá, ki a felelős a helyismereti gyűjtésért. Az összehangolás érdekében az 1961-ben megtartott gödöllői országos bibliográfiai értekezlet ajánló bibliográfiai és helyismereti munkabizottsága javasolta, hogy a kulturális kormányzat szabályozza a könyvtárak helyismereti tevékenységét és biztosítsa a szükséges 15