Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a helytörténet.

mányokat és monográfiákat) egy helytörténeti gyűjteménybe rendezzük, amely jelenleg kb. most olyan 400 kötetből áll, de ettől sokkal több a helytörténeti vonatkozású nyomtatott doku­mentumunk, hiszen az egész állományban szétszórtan nagy számban található monográfiák személyekről, városokról stb. A helyi és a történeti egyházmegye területén működött intéz­mények által kibocsátott nyamtatott kiadványok, például az iskolai értesítők ugyancsak for­rásértékűek. A könyvtár szerény lehetőségeihez képest eszközökkel segíti a helytörténeti kutatást. Külön helytörténeti cédulakatalógust szerkesztünk, továbbá a helyi és megyei újságok egyházi cikkeit helytörténeti adatbázisba dolgozzuk fel, s távolabbi terveink között szerepel, hogy ezt az adat­bázist un. fulltextes szolgáltatást fog nyújtani, azaz a felhasználó nem csak tárgyszavak vagy bibliográfiai leírás alapján kaphat infpormációt, hanem egyben az egész cikket is elolvashatja az adatbázisban. A Visky Károly Múzeummal való együttműködés keretében a jezsuita gim­názium és a nővérek értesítőinek digitális feldolgozására vállalkoztunk. Befejezésképpen te­kintsék meg ezt az adatbázist is. A jezsuita gimnázium 164 értesítőjét dolgoztuk fel, a diákok és a tanárok neveit és rájuk vonatkozó adatokat. Jelenleg már mintegy 6000 személyt tartalmaz. Keressünk egy iskolanévre! Mint láthatják, ez az adatbázis is ugyanolyan sajátosságokkal ren­delkezik, mint a többi, nevezetesen a személyektől kezdve a legapróbb részletig, akár még a szertár gyarapodását is nyomon követhetjük és szöveges leíráshoz kapcsolt képe alapján beren­dezésüket is megismerhetjük. Sajnos, finanszírozás hiányában ezt a feldolgozó munkát szüneteltetnünk kell. De reménykedünk abban, hogy nem kell lemondanunk a feldolgozás befe­jezéséről. Éppen ellenkezőleg, befejezhetjük és a sematizmusok feldolgozásába kezdhetünk. S abban is reménykedünk, hogy majd ezzel is készen leszünk, s hogy a Nagy Lajos Városi Könyvtár is befejezi a helytörténeti proszopográfiáját és egyetlen adatbázisban szolgáltathatjuk a feltárt adatokat. Ez ma még csak álom, de az álmok egyszer valóra válnak. Köszönöm figyelmüket! Jegyzetek 1 Cod. Lat. 2179. Vö. Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára, Bibliotheca Hungária. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. I. köt. Budapest: MTAK 1988. 124. 2 Cod. Lat. 33. Vö. Csapodi Csaba, 1988. 824. 3 Tímár Kálmán, A kalocsai föszékesegyház régi könyvtára, Religio 68 (1909). 680-681. 4 Udvardy József, A kalocsai érsekség életrajza (1000-1526), Köln: Görres Gesellschaft 1991. 238-239. 5 Udvardy 1991.332. 6 Érdújhelyi Menyhért, A kalocsai érsekség a renaissance-korban, Zenta 1899.; 69-98. Fraknói Vilmos, Váradi Péter kalocsai érsek élete 1483-1501, Bp. 1884.; Jakó Zsigmond, Váradi Péter könyvtárának töredéke Kolozsvárott, MKSz 1958, 345-349.; Fraknói Vilmos, Váradi Pétét kalocsai érsek misszáléja 1498-ból, MKSz 1888. 1-8.; Boross Klára, Váradi Péter könyvtárának újabb kötete az Egyetemi Könyvtár ősnyomtatványgyűjteményében, MKSz 1985. 276-280.; Boros István, A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, Bp. 1994. 15.; Madas Edit, Monok István, A könyvkultúra Magyarországon a Kezdetektől 1730-ig, Bp. é.n. 75. 7 Inventarium librorum Metropolitanae Ecclesise Colocensis, KFK, Ms 429. 8 Catalogus librorum Bibliothecae ... Capituli Metropolitanae Colocensis, qui libri ... ad Bibliothecam ... Adami Patachich ... mense octobri anno 1782. translati sunt KFK, Ms 613. 9 Lásd Csapodi Csaba, Tóth András, Vértessy Miklós / Magyar könyvtártörténet, Bp. 1987. 136.; a pontos adathoz: MS 447 iratcsomó l-es irata: Liste generale ..., melyet 1775. november 3-án vettek fel. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom