Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Környey Lászlóné Dr.: Helyismereti munka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye számos településén — köztük olykor az egészen kicsi köz­ségekben — igen erős az érdeklődés a szülőföld múltja iránt. Erős a vágy is, hogy az értékek túllépjenek a település határán, ismertté váljanak szélesebb körben. A helyi önkormányzatok, de a helybéli lakosok törekvése is sokszor életi i segíti a történeti emlékeket, hagyományokat, a helytörténeti kutatók munkásságának eredményeit könyv formájában is. Az anyaggyűjtés­hez, a kutató figyelem irányításához, a kiadvány szerkesztéséhez, vagy épp a könyv nyomtatá­sához jelentős segítséget nyújtanak könyvtáraink. Gyakran felmerül a kérdés, vajon nem rejt-e veszélyt magában a lokalitás hangsúlyozása? Nem válik-e általa szemléletünk provinciálissá? Meggyőződésünk, hogy a helyesen értelme­zett lokalitás nem jelent szűklátókörűséget, bezárkózást. A település, vonzáskörzet, tájegység lehet is, kell is, hogy kutatás tárgya legyen. Keresnünk kell a választ arra is, vajon a borsodi, abaúji, zempléni táj, nép, az itteni kultúrközösség mivel járul hozzá a nemzeti kultúrkincshez. Ilyen megközelítésben minden helyismereti információnak, dokumentumnak szélesebb érte­lemben is van forrásértéke, s minden könyvtár tevékenysége, mely arra irányul, hogy ezeket összegyűjtse, őrizze, közkinccsé tegye, pótolhatatlan. A közgyűjtemények helytörténeti vonatkozású kiadványai mellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében különféle civil szerveződések, egyesületek, alapítványok, helyi önkormányzatok is gyarapítják a helytörténeti munkák számát. Különösen gazdag, produktív időszak volt az elmúlt 5-6 év közel 200 kiadvánnyal. A me­gye városai, községei — részben a millecentenáriumi évfordulóval összefüggésben — egymás után jelentették meg a település múltját bemutató munkákat. Néhány példa: az 1664 lelkes falu, Bodroghalom, Abaúj szántó, Tállya „közóhajra" helyismereti tanulmánygyűjteményt adott ki, s megírták Sajókeresztúr krónikáját is a község 900 éves születésnapjára. Napvilágot láttak Tokaj várostörténeti tanulmánykötetei is. Más munkák a megye kiválóságairól adnak hírt, akikről vajmi keveset tud a „hivatásos" történetírás. így megismerhetjük Kazinczy Ferenc unokaöccsét, Kazinczy Gábort, aki részt vett a reformkor harcaiban, kiváló szónok és műfordító volt, Petőfi „hős pályatársa", „lelke rokona". Olvashatunk Jászay Pálról, gróf Batthyány Lajos titkáráról, aki történetíró, nyelvész és jogtudós volt egy személyben. A Finkei Ferenc Emlékkönyv bemutatja a jeles jogászt, aki a jogbölcseletben, jogelméletben egyaránt maradandót alkotott. Érdekes kiadvány a Matyóföld c. gyűjteményes szociográfiai mű reprint kiadása, melynek eredetije 1940-ben jelent meg az akkori megyei főispán előszavával, aki hangsúlyozta: „a vál­sággal küzdő magyar jelen minden kórtünete" fellelhető benne... Tolcsva története, a Szülőföldünk Felsőzsolca c. tankönyv-jellegű kiadvány, vagy a Rátkáról, a Tokaj-hegyaljai, Baden-Württenberg tartományból elszármazott német parasztok által alapított településről szóló kismonográfia, valamint a Sárospatak a magyar művelődés történetében c. munkák ugyancsak gazdagítják a palettát. Az alapítványok, egyesületek közül kiemelkedő a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társa­ság kiadói tevékenysége. Deklarált céljuk a Kazinczy-kultusz ápolása, az életmű feltárása, kéziratok megjelentetése, ismeretlen vagy elfeledett irodalmi értékek bemutatása. Említésre méltó kiadványozást folytatnak a Bodrogközi Kastélymúzeum Baráti Köre, a Kelemér-Gömörszőllős Tompa Mihály Emlékbizottság, a Lajos Árpád Honismereti Kör, a Sá­rospataki Református Kollégium Alapítvány, a Gömöri Tájvédő és Településszépítő Egyesü­let, a Gömöri Múzeum Baráti Köre és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Honismereti Bizott­ság. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom