Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
V. A VENDÉGLÁTÓ MEGYE BEMUTATKOZÁSA. - Környey Lászlóné Dr.: Helyismereti munka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
KÖRNYEY LÁSZLÓNÉ DR. HELYISMERETI MUNKA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN Nem könnyű manapság az ország északkeleti részén élni; sok szempontból bizonyára jóval nehezebb, mint az ország más tájain. A gazdasági-társadalmi problémák itt élesebben vetődnek fel, több és súlyosabb gonddal kell megküzdenie az itt élőknek, mint másutt. Talán ezért is olyan szoros a kötődés szellemi javainkhoz, mindahhoz, aminek itt van a gyökere, itt teljesedett ki, hogy nemzeti értékeink szerves részévé váljon. A könyvtárak a helytörténeti munka elkötelezett letéteményesei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Történetileg is, a jelent illetően is az ország más megyéihez hasonlóan alakult e tevékenység kibontakozása. A 60-as évek elején, az emlékezetes gödöllői tanácskozás után, majd a 64-es MM utasítást követően, amely a megyei könyvtáraknak feladatul adta a helytörténeti anyagok gyűjtését, feltárását és a kutatómunka segítését, itt is elkezdődött a munka. Igazi lendületet 1972-től vett, amikor a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár jelenlegi épületébe költözött. Az évtized vége felé létrejött a különgyujtemeny. Az akkor új épület kitágította a lehetőségeket. Kialakították a helyismereti kézikönyvtárat, kutatószobákat hoztak létre a zavartalan munka biztosítására. A helyismereti gyűjtemény gerincét kezdetektől a könyvállomány alkotja. A teljes egészében helyi tartalmú munkák és a helyi szerzők szépirodalmi művei mellett itt kapnak helyet azok az országos kiadványok is, amelyek helyi vonatkozású részközleményeket tartalmaznak. Az állomány másik fontos részét képezik az időszaki kiadványok. De folyik az aprónyomtatványok gyűjtése is immár jó 30 éve, s van a részlegben képeslapgyűjtemény, fotótár és igen értékes dokumentumokat tartalmazó kézirattár is. így érdekességként említhető egy 27 kötetes kéziratos Miskolci Lexikon Thurzó Nagy László tollából. A közelmúlt és a jelen feladatai, tevékenységi köre azonosak más megyei könyvtárakéival. Itt is épül számítógépes helyismereti adatbank, amely 1990 óta évente 3.000-3.500 adattal bővül, ma mintegy 25.000 egységet tartalmaz. A használók körét, a kérdések irányultságát illetően széles a skála: az államigazgatási-önkormányzati kérdésektől a gazdasági információkon át a kutatáshoz, tanuláshoz kapcsolódókig terjed. Nagy érdeklődésnek örvend a helyi televízió adásainak anyaga is, amit 1985-től archivál, illetve szolgáltat a könyvtár. Új kihívást jelent a humán felsőoktatás megjelenése a városban. Ez a helytörténeti munkának is új feladatokat ad. Mind a tudományos kutatás, mind az oktatással összefüggő egyéb igények számban és tartalomban egyaránt megnövekedtek. A megfeleléshez körültekintő együttműködés szükséges az egyetem érintett tanszékeivel és az ellátásban partner intézményekkel, a Városi Könyvtárral, Múzeummal, Levéltárral egyaránt. Jó ideje foglalkoztatja a fenti intézményeket a helytörténeti kutatás szempontjából fontos anyag jobb hozzáférhetősége. Különféle sikeres pályázatokon, az eltérő intézményi számítógépes rendszerek összehangolásán keresztül vezet az út a közös „forrás" létrehozásához, mely megkönnyíti majd a kutatást — reményeink szerint a közeljövőben. Miskolcon a helyismereti munkában az évek során ésszerű feladatmegosztás alakult ki. A Múzeum és a Levéltár nem kizárólagos, de hangsúlyos „honismereti profilja" a kiadványozás, míg a könyvtárak, ahol a helyi információk a legnagyobb számban, íegfeltártabb állapotban 81
