Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Štefan Kolivoško: A helyismereti munka Kelet-Szlovákiában.

Mindezek ellenére, voltak nálunk is olyan könyvtárak, amelyek az akkori lehetőségeken belül képesek voltak gyűjteni és közvetíteni regionális anyagot. Nekik köszönhetjük, hogy Kelet-Szlovákiában sikerült megőrizni értékes helyismereti dokumentumokat. Még egy tényről szeretnék említést tenni, ami nagyban befolyásolta a regionális irodalommal való munkát. Arról van szó, hogy a kelet-szlovákiai helyismereti anyag 1945, illetve 1918 előtt többnyire latin, német és magyar nyelven íródott. Az ötvenes években és a hatvanas évek elején a könyvtárakban már kevesen voltak azok a könyvtárosok, akik ezeket a nyelveket jól vagy kevésbé jól bírták. Az utánuk következő könyvtári generáció nyelvi ismeretei gyengék voltak ahhoz, hogy latin és német nyelvű anyagokat dolgozzanak fel. A magyar nyelv inkább csak Kelet-Szlovákia déli járásaiban maradt fenn. Nézetem szerint ezek azok a momentumok, amelyek a mai napig befolyásolják a keletszlovákiai könyvtárakban a regionális dokumentumok feldolgozását. Ebből az okból foglalkoztak a könyvtárak a hetvenes években főleg a kurrens regionális irodalommal és ennek bibliográfiai feldolgozásával. A továbbiakban a közkönyvtárak helyismereti munkájáról fogok beszélni, mivel ez áll hozzám legközelebb. Amikor a hetvenes években kezdtünk nagyobb érdeklődést mutatni a regionális dokumentumok iránt, újabb nehézségekbe ütköztünk, mégpedig a hely — region meghatározásánál. Lehet, hogy egyeseknek ez nem okoz nehézséget, nekünk azonban gondot okozott és okoz mais. Milan Gonda, a Szlovák Nemzeti Könyvtár munkatársa egyik 1983-ban kiadott könyvében ez olvashatjuk: „A régiót különböző aspektusból vizsgálhatjuk: földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból. A régió egy meghatározott területi egység, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tartalommal, melynek kialakításában része van az adott természeti körülménynek és a történelem alakulásának. A régiókat feloszthatjuk természeti, történelmi és közigazgatási területekre. A természetes régió egy komplex területi, gazdasági és földrajzi közösség, melynek egyéni és sajátos jellege van a társadalmi és kulturális fejlődés által, pl. Zemplén, Sáros stb. A történelmi régió a múltban közigazgatási területet képviselt — ezek voltak a megyék —, míg a járások képezik a mai közigazgatási régiókat. A régebbi helyismereti dokumentumok feldolgozásánál az okoz gondot, hogy a mai közigazgatási területek határai nem egyeznek a történelmi határokkal. Olyan is előfordul, hogy a volt megye mai két járás területén fekszik, pl Gömör megye, vagy két megye egy járási területet érint. Ebben az esetben a könyvtáraknak gyűjteniük kell azt az irodalmat, amelyik a történelmi területet érinti, és azt, amelyik a közigazgatási területről íródott". Milan Gonda így folytatja: „Mivel helyismereti anyaggal a kisebb könyvtárak is foglalkoznak, figyelmet kell szentelni a mikrorégiókra is, melyeket a kisebb városok és falvak képeznek. Ezekben a régiókban is gyűjteni kell nemcsak azokat a dokumentumokat, melyek szorosan kapcsolódnak az adott városhoz vagy községhez, hanem a környék irodalmát is, mivel lehetnek itt érdekes természeti képződmények, történelmi nevezetességek, stb. Pl. a Kassa környéki Jászó község nevezetes kolostoráról és barlangjáról is." Eddig Milan Gonda. 38