Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.

hivatalnok: 5 % kamatmutató táblázatok (1881/2), illetve Szépe Pál - Szíjj János: Komárom megye földrajza című könyvecskéje (1884/85).

24 Merkl Alajos komáromi könyvkötő mester híres iparos volt a korabeli Komáromban, de működéséről csak kevés adat maradt fenn. Legfontosabb közülük a helyi sajtó és Baranyai József által is idézett tény, hogy Salvator János Habsburg főhercegnek komáromi tartózkodása alatt és később is kötött könyveket. 1882 áprilisában például több száz darab bekötött könyvet küldött Bécsbe.

25 Merkl egy évvel később már könyvkötő és díszmunka üzlete mellett gyors nyomdáját is hirdette a Komáromi Lapokban.

26 A vármegye utcai üzletében „díszkötésü könyvek és imakönyvek, képeskönyvek, levélpapírok, díszes dobozokban" voltak kaphatók, a „legújabb betűkkel felszerelt gyorsnyomda" és kötészeti szolgáltatások álltak a megrendelők rendelkezésére.

27 Merkl az 1885. évi budapesti országos kiállításon is részt vett, a komáromi iparosok között ő is kiállított, sőt kitüntetést is nyert.

28 Ezzel együtt anyagi gondjai lehettek, mert kétszer is árverési hirdetményben szerepelt a neve.

29 Merkl később vissza tudta vásárolni nyomdáját, ezért 1893-97 között „Petőfi" néven új üzemet működtetett. Azonban ez sem bírta a versenyt Rónaival, Spitzervel, Schönwalddal és más újonnan indított vállalkozásokkal.

30 Komárom legjelentősebb, a XX. században is működő nyomdáját üzemeltető Spitzer család első hirdetése 1883-ban jelent meg a helyi sajtóban. A Nádor utca 154. sz. alatti „antiquar könyvkereskedést 3000 új könyvből álló kölcsönkönyvtárát ajánlja..." A család egyik leszármazottja, Spitzer Béla (1873-1936) üzemeltette később a legnagyobb komáromi nyomdát.

31 1890 után megjelentek a helyi nyomdai nagyvállalkozók, akiknek a tevékenysége új korszakotjelez Komárom nyomdászatának históriájában. Az ő működésük már a komáromi iparfejlődés millenium előtti lendületvételének eredményeként a nagyteljesítményű kapitalista könyv- és sajtókiadás helyi kialakulásának irányába mutatott.

32 JEGYZETEK 1. Batári Gyula: A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon. Bp., 1994. OSZK. 147-148.1. vö. Gyógyszerészeti Hetilap, 1863. 50. sz. 748. 1.; Pesti Napló, 1857. 7. sz. 12.1 és uo. 104. sz. 1. 1.; Baranyai József. A komáromi nyomdászat... Bp. 1914. 112. 1. 2. Baranyai J. i. m. 98-101.1. Valamennyi adatát nagyra becsüljük, ám ő sem foglalkozott teljességre törekvőén a helyi nyomdák kiadványaival. Ebből kívánok egy keresztmetszetet adni. 3. uo. 29., 37.1. 4. uo. 38-40., 120-123.1. 5. Nóvák László: A nyomdászat története V. 1800-1867. Bp., 1928. 64-65. 1. 6. Baranyai J. i. m. 111. 1. 1849 októberétől hét nyomdászról tudunk. Köztük volt Kappenstein Nándor (1820-1879), aki megindulásától évtizedekig tördelte a Vasárnapi Újságot. Ld. Firtinger Károly: 50 esztendő a magyarországi könyvnyomtatás közelmúltjából. Bp., 1900. 189-193.1. 7. Szinnyei József: MÉM. 12. köt., Gutenberg, 1866. 13. sz. 55. 1 14. sz. 59-60.1, Komáromi Lapok, 1880. 7. sz. Kiállítási Értesítő c. melléklete. „A helyi iparos ifjúság önképző köre által 1880. aug. havában rendezett kiállítás hivatalos lapja." 8. Typographia, 1870. 17. sz. 2. 1 9. Fülöp Géza: A könyv és könyvtári kultúra ... Bp., 1975. 237. 1. 128