Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Kertész Károly: Életrajzi szempontok, személyi megközelítések a tapolcai könyvtár helyismereti gyűjteményében.

Néhány szó a helyismereti gyűjteményre épülő műhelymunkáról, kiadványainkról, publikáci­ókról : - kiadjuk, szerkesztjük a helyi szerzők munkáit (Koncz István, Németh István Péter stb.); - gondozzuk a helyi személyekről, munkásságukról írt műveket, dolgozatokat (pl. Batsányi­műelemzéskötet, Redl Gusztáv monográfia stb.); - illetve a fenti műfajok kombinációit (pl. Batsányiné Baumberg Gabriella verseinek biling­vis kiadását.); - lexikoncikkeket, újságcikkeket íratunk, publikál tatunk; - szerkesztjük és kiadjuk a Tapolcai életrajzok sorozatcímet viselő szórólapot és más személyi apró nyomtatványokat is; - az általunk szerkesztett eseménynaptárakban mindig jelentős arányú a személyi vonat­kozások anyaga; - felkérünk, orientálunk helytörténészeket, kutatókat helyi életrajzok írására, ösztönözzük az életrajzi pályamunkákat. - kölcsönösen gyümölcsöző együttműködésre törekszünk a két területileg-történelmileg érintett hálózati központtal: a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárral és a zalaeger­szegi Deák Ferenc Megyei Könyvtárral. Különösen a helyi életrajzi lexikon és a tervezett Ki-kicsoda anyaggyűjtése során. A helyismereti gyűjtemény használatáról röviden szólva azt mondhatjuk, hogy jelentős részük biográfiai indítékú (ki volt, mit csinált, kikkel együtt, származástani kapcsolatok, egy-egy sze­mély munkássága, egy-egy témát kik reprezentálnak és miért, stb.) Megfigyelésünk szerint a használók kb. fele rövid, adatszerű tájékoztatást vár a gyűjteménytől (mikor született - hol lakott ? stb.). A másik nagy csoport egy-egy téma mélyebb, részletesebb kutatása közben használja az életrajzi adalékokat, ugyanis a tematikus megközelítések is személyekhez vezetnek. A használat formáját tekintve döntően helybenolvasás (prézens, fokozottan védett anyagokról van itt szó!), de gyorsan nő a másolatszolgáltatás is. Növekvő teher intézményünknek, hogy mind többen telefo­non kérnek azonnali felvilágosítást személyekre, munkásságukra, életrajzi adatokra vonatkozóan. Az életrajzi vonatkozású anyagok használhatóságának fontos előfeltétele a feltárás sokoldalú­sága. A hagyományos katalógusokat szakszerűen szerkesztjük és használjuk, de már évek óta érezzük, hogy igazi áttörést csak a katalogizálás számítógépesítése jelenthet. Ezért láttunk hoz­zá három évvel ezelőtt a helyismereti gyűjtemény számítógépre vitelének a gépi visszakereshe­tőség megteremtésének. Ennek eredményeként ma már: - Az egyedileg nyilvántartott dokumentumok teljessége naprakészen visszakereshető, még­pedig analitikus megközelítésben. Az információadás, a dokumentumok használatba adha­tósága így nagyon felgyorsult. Az erre használt MicroISIS-ben buherált program alkalmas­nak látszik e feladatra. - A helyi hírlapok közül a rendszerváltás után megjelentek naprakészen és hiánytalanul gé­pen vannak a fenti ISIS program egyszerűsített, repertorizálásra alkalmassá tett változatá­val. Mindkettőre hoztam példákat, amelyekből kiderülnek repertorizálási módszereink. A több mint száz évre visszanyúló tapolcai hetilapok elsődleges címfelvételezése megtörtént és cédulán van. Előttünk álló évtizedes feladat a tárgyszavazásuk és számítógépre vitelük. - Legnagyobb gondunk a „vegyes" dossziés anyag gépi megközelíthetőségének megoldat­lansága. Továbbá, hogy elégedetlenek vagyunk a testületi jegyzőkönyvek visszakeresését szolgáló saját készítésű programmal. - Vannak olyan adatbázisaink, melyeknek nem elsődleges célja a biográfiai tájékoztatás, mégis használjuk ilyen feladatok megoldására. Pl. a helyben barkácsolt számítógépes ese­97

Next

/
Oldalképek
Tartalom