Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Kovács Ilona: A Hungarika Névkataszter, mint a helyismereti biográfiai adatgyűjtés forrása.
portok - pl. egyes foglalkozások, egyes generációk, egyes dátumokhoz tartozó személyek, egyes országokba került vagy emigrált személyek - köre kiválasztható. 3.2 Számítógépes szerkezet és a helyismereti szempontok szerinti továbbfejlesztés A Hungarika Névkataszter a MICROISIS adatbázis kezelő rendszerre kifejlesztett számítógépes rendszer. (Készítette Vajda Mária) Megvalósításánál további felhasználás érdekében két szempont volt irányadó: - az egyes rekordok szerkezetének részletes bontása és - a rekordok bővíthetősége. Az egyes rekordok szerkezetének részletes bontása azt jelentette, hogy az adatcsoportok (pl. név, születés és halálozás, tanulmányok, távozás, vándorlás, visszatérés, működési terület, források) külön mezőben, s az adatcsoportok egyes adatelemei (pl. születési hely, a születési hely kiegészítő adata, születési dátum, országkód, ahol született, feltételezett születési hely országkódja, utaló, lábjegyzet) külön almezőbcn foglalnak helyet. Ez a szerkezet alapvetően az információk minél szelesebb visszakereshetőségét, az adatok különböző szempontú válogatását szükség szerinti manipulálhatóságát teszi lehetővé. így például az egyes adatok önálló invertálhatóságát, azaz önálló visszakereshetőségét, a megjelenítési formátumokban történő különböző felhasználhatóságát, vagy akár a képernyőn, akár egy automatikusan előállított kiadványban a szabad tipografizálást biztosítja. A rekordszerkezet bővíthetősége az új igényekhez történő adaptációt tette lehetővé. Ez két esetben volt igazán jelentős: - az alkalmazás során saját igényeink szerinti módosítások, kiegészítések elvégzésekor; ilyen igény volt például az a felismerés, hogy a 90-es fordulat után egyre többen telepednek át vagy haza Magyarországra ; az adatállomány hitelessége érdekében ennek az adatnak a regisztrálása is szükségessé vált, s a számára külön mezőt kellett nyitni. - további alkalmazások esetén az újabb felhasználók szempontjainak beépítése vált szükségessé; az egyik alkalmazó a Magyar Tudományos Akadémia, a másik a Vas Megyei Névkataszter, azaz a szombathelyi megyei könyvtár volt. Mindkét esetben az adott felhasználó igénye alapján további szerkezetbővítés történt. A Vasmegyei Névkataszter szerkezetének kialakításakor a szombathelyiek irányításával a helyismereti szempontok beépítését jelentette a cím, az iskola, az utolsó munkahely részletes adatainak bevezetése, a megyébe érkezés és a megyéből való távozás, illetve a magyarországi vándorlás adatainak beillesztése, a társasági tagságé a kitüntetések nyilvántartásának lehetősége; a művek és egy összefoglaló szócikk szöveg beépítésének biztosítása. Ez utóbbi mezők szerepeltek az eredeti rekordszerkezetben, amelyeket a helyismereti célokra hozzáférhetővé tettünk. Az így kibővített teljes rekordszerkezetben egy személyre vonatkozóan valamennyi felhasználó, azaz a nemzeti könyvtár, az akadémia és a helyismereti gyűjtemények számára szükséges valamennyi információ elhelyezhető, s visszakereshető. A különböző típusú felhasználók számára azonban különböző megjelenítési formátumú csak az azoknak szükséges adatok foglalják csokorba, s teszik a felhasználók számára egyértelműen hozzáférhetővé. 3.3 A források köre és az adatcsere előnyei A Széchényi Könyvtár közismerten a külföldi hungarikumok gyűjtőhelye. A Névkataszter tudatosan törekszik külföldön keletkezett források feldolgozására. Ennek legfontosabb típusai az életrajzi lexikonok, antológiák, irodalomtörténetek, kiállítási katalógusok, címjegyzékek, évkönyvek, sajtó, aprónyomtatványok, kéziratos hagyatékok, önéletrajzok, általunk kiküldött kér86
