Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Kovács Ilona: A Hungarika Névkataszter, mint a helyismereti biográfiai adatgyűjtés forrása.

KOVÁCS ILONA A HUNGARIKA NÉVKATASZTER, MINT A HELYISMERETI BIOGRÁFIAI ADATGYŰJTÉS FORRÁSA /. A biográfiai regisztráció történeti vázlata Az intellektuális tevékenység létével egyidős az alkotó emberek biográfiai regisztrációjának igénye, amely a tájékoztatási eszközök számtalan formáját magára öltötte. Készültek lexikonok, életrajzgyűjtemények, biográfiai indexek, katalógusok, szerveződtek adattárak, archívumok. A legújabb kor technológiája újabb lehetőségeket nyitott számítógépes nyilvántartások és adatbázisok formájában. Folyamatos volt tehát az igény a jeles személyek köré szerveződő információknak az adott kor szerinti megörökítésére. Az ismeretek kompendiumának, az első, a XVI. században keletkezett lexikonoknak is fontos ismeretanyaga az életrajz. Conrad Gesner Onomasticon proprium nominum c. munkájával 1553-ban azonban megszületett az életrajzi lexikon tiszta műfaja. Gesner nyomán a XIX. századig tovább folyt a kísérlet az egyetemes életrajzi lexikon műfajának kiteljesítésére. Louis Gabriel Michaud, Ferdinand Hoefer, Edouard Marie Ottinger nevével fcmjelzett munkák a korszak közismert általános biográfiai enciklopédiái. Ezek ma is fontos források. Idővel bebizonyosodott azonban, hogy a teljesség megvalósíthatatlan követelmény. Megjelentek a szűkítő szempontok. Az egyik legtermészetesebb rendező elvvé a nemzeti keret vált. Ez vezérelte az első magyar biográfusokat is Czwittinger Dávidot, Bod Pétert, Korányi Eleket, s ennek folytatása Szinnyei József és Gulyás Pál munkája.

1 Korunkban további szelekciós szempont alkalmazása az általunk vizsgált két kérdés, a hungarika és a helyismereti igény figyelembe vétele. A hungarika fogalmát a továbbiakban a külföldi magyar, azaz a külföldi hungarikum értelemben használjuk. 2. A külföldi hungarika biográfiai munkálatok 2.1 Életrajzi lexikonok határon túl Lényegében a XX. század terméke a határon inneni és a határon túli magyarság koncepciójának kialakulása, s a hungarika kutatás azon rétegének megszületése, amely a Magyarország határain kívül élő magyar alkotó és jeles személyek életrajzi anyagának összegyűjtésére vállalkozik. A trianoni békeszerződést követő eszmélés vált forrásává Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban olyan munkálatoknak, amelyek önmaguk szellemi életének szervezésére, s az alkotó, tevékeny személyek életrajzi anyagának megörökítésére törekedett. Ennek egyik tiszta műfaji példája Gara Ernő: Kortársak lexikona: a romániai magyar nyelvterület szellemi és közéleti személyiségei. Cluj: Fraternitas, 1939. 113 p. A II. világháború után újabb erőgyűjtést követően az 1960-as években kezdődtek beérni olyan vállalkozások amelyek az erdélyi, a csehszlovákiai, s a további elszakadt területek magyar biográfiai anyagának áttekintésére törekedtek a határon kívüli magyarság saját kezdeményezéseként. A szomszédos országokban a feltáró munka részeredményei először a sajtóban, évkönyvekben láttak napvilágot. Ilyenek voltak például Turczel Lajos életrajzi közleményei a pozsonyi Irodalmi Szemlében, vagy az 1970-es években a Korunk évkönyvében évről évre közreadott életrajzi anyag. 83