Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
II. A HELYISMERETI ÉS EGYÉB BIBLIOGRÁFIÁK, MINT A KUTATÁSOK FORRÁSAI. - Lisztes László: Ezer írás az Alföldről.
LISZTES LÁSZLÓ EZER ÍRÁS AZ ALFÖLDRŐL Kedves Kollégák! A tanácskozás szervezői arra kértek, hogy ismertessem az „Ezer írás' az Alföldről" című bibliográfiát, mondjam el létrejöttének körülményeit és a szerkesztése közben szerzett tapasztalatokat. Szóljak röviden arról, hogy az Alföld-kutatás könyvészeti információs bázisa milyen társadalmi igények és szakmai alapelvek mentén alakítható ki. Először lássuk a tavaly megjelent bibliográfiát, amely idézőjelbe téve viseli az „Ezer írás az Alföldről" címet. Alcíme: Válogatott bibliográfia. Az idézőjeleknek természetesen jelentésük van. Egyrészt arra utalnak, hogy ebben a kis terjedelmű kötetben az Alfölddel foglalkozó több ezerre rúgó könyv- és tanulmány-rengetegből csak egy bizonyos részt emeltünk ki. Azokat a könyveket, amelyeket az Alföld és tájai, 6 megyéje és a 3 - részben alföldi - megye településeinek a megismerése szempontjából fontosnak, talán nélkülözhetetlennek is tarthat a kutató, azaz reprezentálják az Alföldre vonatkozó jelenlegi ismereteinket. Nem biztos, hogy ezt a célt sikerült maradéktalanul elérnünk, de erre törekedtünk. - Az idézőjellel - másrészt - azt érzékeltetjük, hogy bár csak 887 szakmunka annotált leírása található az összeállításban, valójában azonban, - a tanulmánygyűjtemények révén - 1000-nél jóval több dolgozat között válogathatnak az érdeklődők. Mert tudatosan mellőztük ugyan a folyóiratokban olvasható tanulmányokat, a gyűjteményeken keresztül mégis sokat rejt közülük a bibliográfia. Igen erős ez a válogatás a XIX. század második felétől 1995-ig közreadott művekből, mégis az a benyomásunk, hogy elég sokirányú tájékozódást tesz lehetővé. Három időrendi felépítésű fejezete van: - Általános monográfiák. Kézikönyvek - Természeti környezet - Gazdaság, társadalom, kultúra címűek. Ezeket követi néhány, az Alföld-kutatás szempontjából fontos, illetve a megyék helyismereti információit, kutatási eredményeit rendszeresen közvetítő sorozat sommás ismertetése. A keresést két mutató teszi könnyűvé: a Szerzők és közreműködők, illetve a Helynév- és tárgymutató. Velük kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy éppen ennek a bibliográfiának a szerkesztése közben győződtem meg a külön szerzői mutató előnyeiről. Jó szívvel ajánlhatom is, annak ellenére, hogy híve vagyok az egységes vagy mások szóhasználatával élve, az összevont mutatónak. Ily módon vált lehetővé, hogy Helynév- és tárgymutatóban a földrajzi és fogalmi feltárást a kívánt alapossággal el tudjuk végezni anélkül, hogy a keresőt gyakorta megzavarnák az újra és újra felbukkanó, semmiféle tárgyi kapcsolatban nem lévő személyek. Ez a bibliográfia az alföldi megyék helyismereti könyvtárosainak közös műve. A közreműködő kollégák gyűjtemény ismereten alapuló jó válogatása nélkül, az Alföldi Tudományos Intézethez elküldött tételek lényegre törő annotációi híján el sem készülhetett volna. Nem születhetik olyan részletes mutatója sem, amely a tárgykörök és a természeti földrajzi, települési és közigazgatási egységek összefüggéseit ilyen árnyaltan érzékeltetni tudja. Köszönet érte a munkatársaknak. Munkatársaim jelen vannak ezen a tanácskozáson is. Valamennyien a megyei könyvtárak helyismereti szakértői, aktív gyűjteményszervezők. Velük szót érteni könnyű volt, nem kellet fogalom-magyarázattal, módszertani alapelemekkel kezdenünk. Mindjárt az első megbeszélésünkön egyezséget köthettünk a kiszemelt gyűjtési területről, a tételek adatsorrendjéről, - amely nem követi a jelenleg alkalmazott szabványt - és arról, hogy egy-egy megye kb. hány mű anno57
