Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Körmendi Géza: A Komárom-Esztergom megyei monográfiák.

hol sincs feltüntetve. Az előszót Antalóczy Albert, a Komárom Megyei Pártbizottság első titkára írta. A kötet tizenegy szerző munkáját foglalja magában, mely Komárom megye földtörténetének leírásától elvezeti az olvasót a török hódoltságon át a Rákóczi szabadságharc befejezéséig. A kötet bevezetőjében a főszerkesztő röviden ismerteti az öt kötetre tervezett monográfiát, melynek előkészítő munkáiban „mintegy félszázán működtek közre". Céljuknak egy „korszerű, marxista szemléletű" monográfia megírását tekintették. A tervezett öt kötetből csak az első jelent meg, mivel a zömében a szerkesztők által készített tanulmányok már régebben elkészültek. A főszerkesztő véleménye szerint ez a kötet „még nem igazán monográfia jellegű, mert önálló tanulmányok követik egymást egy-egy történeti korszakot bemutatva." Ettől még lehetne jó monográfia. Ellenben észrevehető, hogy a részben már megjelent tanulmányokat (pl. Tata, Esztergom történetébe, illetve Antropológiai Közleményekben) csak kiegészítették a szerzők. így kerültek a kiadványba. A szerkesztők munkáját minősíti a 276-282., és a 378-381., valamint a 384. oldalakon megjelentetett fényképek elhelyezése. A megjelent első kötetről összefoglalóan elmondható, hogy tudományos értéke és az új kutatási eredmények közlése elmaradt a várható színvonaltól. Egységes az I—III. fejezet, az V. fejezet két dolgozata azonban összevonható lett volna egy tanulmányba. A többi kötet elmaradását feltételezhetően a pénzhiány okozta. Fellelhető még a „Magyarország megyéi" sorozatban Komárom megyéről szóló munka is. Összeállította Gergely György, sorozatszerkesztő Gyenes László. A könyv tizenhat szerző munkája. A második világháború utáni időszak első kísérlete ez a kiadvány, amely a megyéről ad öszszefoglalót, s a Magyarország megyéi sorozat 9. köteteként jelent meg. Ha a Komárom és Esztergom megyéről eddig megjelent monográfiákhoz hasonlítjuk, mind terjedelmében, mind a tanulmányok minőségében elmarad azoktól. Nagyon hiányzik a bevezető, melyben a szerkesztő leírta volna, hogy mi volt a céljuk ezzel az útikalauz szerű kis zsebkönyvvel. Két fejezetet - A megye földrajza és A történelmi-társadalmi viszonyok - nagyobb részben vagy teljesen elhagyhatták volna. A többi tíz fejezet a második világháború utáni eseményekkel foglalkozik, és próbál áttekintést adni azokról az olvasónak. Ezt azonban ilyen kis könyvben nem lehet maradéktalanul megvalósítani. Sok esetben előfordul, hogy egy-egy témára (pl. Erdőgazdálkodás, Mezőgazdaság, Élelmiszeripar, Kereskedelem, Fekvőbeteg-ellátás) egy oldal jutott. Ez meghatározza a kiadvány tudományos értékét. Képanyaga elsősorban idegenforgalmi kiadványokra jellemző. Végezetül megemlítünk két nem történeti monográfiát, melyek azért a maguk műfajában mégis annak számítanak. Komárom megye földrajzi nevei. Szerkesztette Balogh Lajos és Ördög Ferenc, megjelent 1985-ben. Megtalálhatók benne a megye összes településének bel- és külterületi helynevei, a nevekhez fűződő fontosabb néphagyományok, mondák, népi magyarázatok. A német és a szlovák nevek a Komárom megyében élő nemzetiségi lakosság kultúráját és hagyományát tükrözik. Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Szerkesztette Balogh Kata és Bárdos István, megjelent 1993-ban. Sok olyan adatot tartalmaz a megye városairól, községeiről, melyek a települések történetét, irodalmát, művészetét kutatóknak segítséget jelentenek. A XIX. század második felében a nagyobb városokról (pl. Kolozsvár története, 1870; Szeged története, 1899-1900; Budapest története, 1878-1885) sorra jelentek meg a történetüket összefoglaló írások. A kisebb települések is követték példájukat. Ennek a helytörténet iránti érdeklő34