Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Körmendi Géza: A Komárom-Esztergom megyei monográfiák.

KÖRMENDI GÉZA A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI MONOGRÁFIÁK Mielőtt Komárom-Esztergom megyéről, annak városairól szóló monográfiák ismertetését megkezdjük, hasznosnak tartjuk a későbbi félreértések elkerülése végett, hogy a lexikonban elfogadott monográfia fogalmát felidézzük. „ Valamely önálló, egységes tudományos kérdést (pl. egy megye, város stb. történetét) minden szempontból, a teljesség igényével tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos munka." Tehát nem szabad összetévesztenünk a megyében megjelent számos helytörténeti munkával. Bár ezek is valamely helység múltja egy részének tudományos feldolgozását adják. Megyénk két városáról megjelent írás (Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. 1978., Kecskés László: Komárom az erődök városa. 1984.) nem a teljesség, több munka viszont a tudományosság (pl. Lenhardt György: Dunaalmás. 1942; Kátai Ferenc: Tát története 1181-1981.; Süveg Zoltán: Földközelben Naszályon. 1987; Tóth Ferenc: Szülőföldünk Dunaalmás. 1994) igényét nem elégíti ki maradéktalanul. Az elmondottak alapján Oroszlány történetét nem a teljesség igényével tárgyalja a „Fejezetek Oroszlány történetéből" c. 1994-ben megjelent tanulmánykötet. A hiányokra a tanulmányt írók is utalnak a 10. oldalon: „a XX. századi település-történet nincs még kész" és az „érdeklődők" figyelmébe ajánlják Gyuszi László: Oroszlány a 18-19. században (1988) című müvét, kijelentve, hogy „Ezzel a korszakkal tehát a kötet szerzői nem foglalkoznak, " E bevezető után rátérünk a megyei monográfiák ismertetésére. Komárom-Esztergom megye történetének első tudományos monográfiája Bél Mátyás latin nyelven írt Notitia Hungáriáé novae historico-geographica (I-IV. 1735^2). Elsőként az Esztergom vármegyéről írt latin nyelvű kéziratot Prokopp Gyula fordította le. Ez a munka, mely 1957-ben jelent meg, a Bél Mátyás kiadatlan művének szemelvényes magyar fordítása. Bár a könyv címe Bél Mátyás művére utal, mégis csak részben ő a szerző. Ezt a szerkesztő így indokolja: „ Célunk nem a monografikus feldolgozás teljessége, hanem Bél Mátyás és Helischer József eddig ismeretlen és kiadatlan műveinek magyar nyelvű első ismertetése volt. " Teljesen elhagyták Bonfini és Thuróczi János krónikájából, Oláh Miklós és Istvánffy Miklós műveiből Bél által átmásolt részeket. Az V. fejezetben Esztergom város mellett 19 település leírását adták meg. Teljesen kimaradt a párkányi (ma Sturovó) járás 25 községe. A községek leírásánál egymást kiegészítve közlik, hogy mit írt róluk Bél Mátyás és mit Helischer József A két szerző müvét kihagyásokkal és egymást kiegészítve közölni nem a legszerencsésebb megoldás volt. Esztergom vármegyének Bél Mátyás művének kihagyásoktól mentes magyar nyelvű kiadása még várat magára. (A kötet kiadói munkálatai most folynak a Kultsár István Alapítvány jóvoltából. - A szerk.) Szerencsésebbnek mondható a harminckét évvel később, 1989-ben megjelentetett Bél Mátyás: Komárom vármegyéről szóló munkája, melyet Vdimszky László fordított le latinról Bencsik Józsefáltal készített kéziratos másolat alapján. A véletlen úgy hozta, hogy az eredeti kézirat a vízbe esett, és sok helyen megrongálódott. Bencsik József, ahogyan tudta, lemásolta a latin szöveget, s néha ez okozta a fordítási nehézségeket is. (Kissé „nyers" Vüimszky László magyarítása.) Komárom vármegye mind a négy járásának falvait ismerteti Bél Mátyás. A várak és a megye történeténél gyakran hivatkozik Bonfinixc és Istvánffy Miklósra. Ez utóbbi szerzőtől átvett fejezetekben megmaradtak a tévedései is. Ezek közül csak egyet említek, amely Tatával kapcsolatos. Ez pedig Behram csausz megöletése, és a tatai tóba dobása. A csausz bár fogságban volt, de még 1526-ban is jó egészségnek örvendett, és többször tárgyaltak vele. (Kosáry Domokos: Magyar külpolitika Mohács előtt, Bp. 1978. 53. o.) 2y