Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Horváth Géza: Adalékok Komárom nyomdászatának történetéhez.

Természettudományi munkássága mellett foglakozott az iskola történetével is. A komáromi gim­názium igazgatójaként hivatalos kapcsolatban állt pannonhalmi elöljáróival, de az iskola év­könyveinek szerkesztőjeként ismeretsége lehetett a helyi nyomdában is. 15 A Szigler testvérek, Antal és Mihály nyomdászatában az első húsz éven belül külön fejezetet alkotnak a nyitrai vonatkozású, Komáromban előállított müvek, amelyek 1855 és 1865 között mutathatók ki a komáromi üzem működésében. E tíz évében a komáromi Szigler nyomda össze­sen 124 db nyomtatványt állított elő, amelynek 1/4-e kapcsolódik valamilyen formában Nyitra városához és így a szomszéd vármegyéhez. E kiadványtermésen belül kiemelkedő művelődés­történeti értékűek a természettudományi szakkönyvek, valamint a tankönyvek, elsősorban a na­gyobb gyakorlati jelentőségű nyelvkönyvek. A mennyiségében és tematikájában fokozatosan bővülő kiadványtermésnek az 1864. évben már a felét tették ki a nyitrai vonatkozásúak. E tény fontos érvet szolgáltatott az előbb csak fióküzemként, Szigler Antal halálát követően Szigler Mi­hály tulajdonában önállóan működő nyitrai nyomda felállításához. 16 A komáromi Szigler nyomda 1850-60-ig 73 db nyomtatványt, ebből 34 db könyvet nyomta­tott. A következő évtizedben 152:32 ez az arány az 1870-es évtized termése: 196: 45; az utolsó tíz évben 156: 69 db. E számok évtizedenként az országosan előállított nyomtatványok 0,5%-át tették ki. 1850-90 között összességében 84% a magyarul kiadott müvek aránya. A legtöbb idegen nyel­vű nyomtatvány a 60-as években látott napvilágot. E tendencián belül a német szak-, illetve köz­vetítő nyelv volta, illetve a latin, mint az egyház és a tudományosság nyelve volt meghatározó. Mint ismeretes Komárom lakossága e korban több mint 95%-ban magyar nyelvet beszélt. A komáromi Szigler nyomda kiadvány termésének egészét tekintve legnagyobb az ismeret­közlő és (világi) szakmai művek együttes aránya. E csoporton belül a pénzügyi-pénzintézeti vo­natkozásúak, a jogi-, közigazgatási tárgyú nyomtatványok, valamint a Komáromban akkoriban működött különböző szakmai és polgári egyesületek számára készült nyomtatványok mennyisé­ge 1/5-ödét adja a 40 év termésének. Az egyházi tárgyú, nem tudományos szakirodalom is kö­zel ekkora arányt képvisel. Kiemelésre érdemesek a komáromi iskolák számára készült évköny­vek, amelyek együtt majd az 1/4-ét jelentik a teljes nyomtatványtermésnek. Ezzel az egész kor­szak kiadványtermésének egyik meghatározó típusát alkották. A tudományos ismeretterjesztő és szakmai műveknek a kiadás többi csoportjához képesti legmagasabb arányán belül legtöbb a pénzügyi-, pénzintézeti nyomtatványok mennyisége. Ez több mint a teljes ismeretközlő irodalo­mé. Ráadásul az utóbbi csoporthoz tartozó művek legnagyobb része a 60-as években, a pénz­ügyi-, pénzintézeti (gazdasági) nyomtatványok többsége viszont az 1870-es években keletkezett. E tendencia jelzi a gazdasági fejlődés komáromi kibontakozását. 17 „ Minden kornak és nemzedéknek saját igényei vannak, ezért egyes irodalmi ágakfölvirulását, terjesztését erőszakolni nem lehet. A mi korunk a practikus tudományok kora " - írta Komárom jeles szülötte id. Szinnyei József 1888-ban. 18 E művek mellett természetes, hogy a komáromi nyomtatványok között 1867 után jelentősen megszaporodtak a politikai tárgyú művek, ünnepi beszédek. Ez a kiadványtípus a teljes mennyiségnek kevesebb mint 5%-át alkotja, ám arányának jelentős növekedése az 1860-as évekéhez képest jelzi a társadalmi változásokat, a nyomdával szembeni igények változását a kiegyezés után. Egy ezred történetével foglalkozó kiadványt leszámítva 1867 után jelentek meg hadászati mű­vek is Komáromban, amelyek ugyancsak színezték a palettát, gazdagították a Szigler nyomda kiadványainak összetételét. Ám a komáromi erődrendszer hadászati jelentőségéhez képest ezen tárgyú nyomtatványok száma sajnos kevés, nem alakult ki rendszeres, c témakörbe vágó könyv­kiadás, könyvnyomtatás a múlt század második felében. 19 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom