Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Dr. Ravasz Éva: Az állami anyakönyvezés bevezetésének viharai Komárom és Esztergom vármegyében.

RAVASZ ÉVA AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEZÉS BEVEZETÉSÉNEK VIHARAI KOMÁROM ÉS ESZTERGOM VÁRMEGYÉKBEN Az állampolgárok személyére - születésére, házasságkötésére, halálozására - vonatkozó adatok nyilvántartását a középkortól az egyházak végezték. Magyarországon 1614-ben - a tridenti zsinat határozata alapján - a nagyszombati zsinat rendelkezett arról, hogy a katolikus papok anyakönyveket vezessenek. A protestáns egyház 1785-től - József császár pántense alapján kapta meg a jogot az anyakönyvezésre. A császár egyébként 1781-ben kiadott pátensében közokirattá nyilvánította az anyakönyveket. A kiegyezést követően kibontakozó polgári fejlődés eredményeképpen szükségessé vált az állam és az egyház, az állam és polgárai viszonyának rendezése, az állam és az egyház feladatainak elkülönítése. Hasonlóan az európai fejlődéshez, időszerűvé vált a polgári anyakönyvezés létrehozása. 1893-94-ben a kormány előkészítette és a képviselőház elé terjesztette az egyházpolitikai törvényeket, amelyek a kötelező polgári házasság, az állami anyakönyvezés, a szabad vallásgyakorlat, a vegyes házasságokban született gyermekek vallása, az izraelita vallás egyenjogúsítása kérdéseit célozták rendezni. A törvényjavaslatok elfogadását óriási vita előzte meg. Országraszóló egyházpolitikai vita, küzdelem volt a liberális gondolkodás, a polgári szabadságjogok vallási téren való biztosítása, valamint a jogait, hatalmát csorbítani látó konzervatív katolicizmus között. A több esztendeig tartó küzdelem eseményei - amelynek „utóvédharcaF a törvények életbelépését követően is folytatódtak - szépen figyelemmel kísérhetőek a vármegyék városaiban megjelentetett helyi kiadású sajtó hasábjain. A témával kapcsolatosan napvilágot látó hírek, tudósítások, vezércikkek hangvétele függött attól, hogy ki volt a lapgazda, tehát kormánypárti, közigazgatási vagy egyházi érdekeket személyesített meg. Miután a kormány a képviselőház elé terjesztette a polgári házasságkötésről szóló törvényjavaslatot, elsőként két írást olvashatunk a helyi sajtóban. A törvény vitájáról 1893. december 13án így ír a Komárom Megyei Közlöny (Komárom vármegye hivatalos lapja) vezércikke: „...alig hogy a polgári házasság behozatalának eszméjét a képviselőház felvetette, végigszáguldott a hazán a sérelmi kiáltás, megindult a harc, hogy a dogmára való hivatkozás fegyverével győzzék le a szabad gondolkodást, s így folyik az a mai napig, az agitátorok nyakukba vették az országot... ostromolják a nép vallási érzületét, s az egész polgári házasságot hamis színben tüntetik fel, tiltakozó népgyűléseket szerveznek ... Sopron, Komárom, Szabadka jönnek egymás után, ... ahol hitelvekkel döntögették a felvilágosodás kapuit, hogy a házasságnak, amelyet a felekezetek századokkal ezelőtt ragadtak magukhoz, szentséges jellegét fönntartsák. "' Az Esztergomban megjelenő Esztergom és Vidéke (Esztergom vármegye hivatalos lapja) A polgári házasság diadala című vezércikkében így foglal állást a kibontakozó vitában: „...a házassági ügyek eldöntésére nem egyes felekezetek törvényei lehetnek mérvadóak, hanem csakis az állam egységes törvényei, amelyek minden állampolgárra rang- és valláskülönbség nélkül kötelezőek... Hogy nálunk Esztergomban milyen hangulattal fogadják a törvényjavaslatot, arról határozott véleményt mondani nem mondhatunk. Mint látszik azonban, hogy a szabadelvű eszmék itt is meleg rokonszenvvel találkoznak. Le fogják győzni a felekezeti szellemet, amelyet eddig is csak kevés példa tört meg, és amelyet a helyi, nem annyira klerikális, mint elfogult sajtó még fönntartani akar. "

2 Jellemző a szabadelvű gondolkodás egyenetlenségeire, hogy ugyanezen lap kis „színese" nem nélkülöz némi antiszemitizmust: „Mire is jó a polgári házasság? Érdekes, hogyan nyilatkoznak 111