Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

IV. MŰVELŐDÉS- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK. - Fülöp Éva Mária: Az uradalomtörténeti monográfiák historiográfiája a magyar történetírásban.

Nagylücsei: Herczeg Eszterházy [!] jószágai bérletének története. Pozsonyban, 1866.; Albrecht főherczeg ő Fensége Belyei uradalmának leírása. Bécs, 1883.; A ciszterci rendű apátság előszállási uradalmának vázlatos leírása, h.n.,1885.; A zirci, pilisi, pásztói és sz.gotthárdi egyesült ciszterci rendű apátság tulajdonát képező előszállási uradalom vázlatos leírása. Veszprém, 1885.; Az esztergomi főkáptalan birtokainak és az azokon dívó'gazdálkodási rendszernek leírása. 1899.; A makói püspöki uradalom rövid gazdasági leírása. 1903.; Ujváry Géza: A kalocsai székesfőkáptalan erdőgazdaságának leírása. Kalocsa, 1940.; Az Egri Érsekség ... erdőbirtokának ismertetése. Eger, 1938. Ugyancsak nem uradalomtörténeti feldolgozások, hanem a forráspublikációk körébe tartoznak az egyes nagybirtokok, vagy nagyüzemek iratait közzétevő munkák. Az esztergomi főkáptalan fekvő, s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. Pest, 1871.; Bakáts István: Trautsohn herceg regcci uradalmának terméseredményei a XVIII. században. Bp.,1930.; Bakács István: A somogyvári uradalom XIX. század végi gazdálkodásáról - forrásismertetés -. = Somogy megye Múltjából. Levéltári Évkönyv. 3. (Szerk.: Kanyar J.). Kaposvár, 1972. pp. 169-183.; Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772-1793). In: Zalai Gyűjtemény. 17. (Szerk.: Tóth I.). Zalaegerszeg, 1981.;A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely, 1711-1820., II. 1821-1849. In: Fontes Musei Ethnographiae. 2. (Sorozatszerk.: Selmeczi Kovács A.) (Közreadja: Benda Gyula) Bp., 1988., 1995. stb. Végül megemlítjük a korabeli uradalomtörténetekkel rokonságot mutató, bár jóval kisebb terjedelmű visszaemlékezéseket, amelyeket a két világháború közötti időszak világi és egyházi közép- és nagyüzemeiről állítottak össze volt gazdatisztek vagy bérlők, illetve maguk a tulajdonosok. A visszaemlékezések megíratását Für Lajos és Pintér János (később a Magyar Agrártörténeti Életrajzok szerkesztői), a Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Főosztályának munkatársai kezdték meg az általuk összeállított tematikus vázlat alapján, illetve e sorok írója is gyarapította néhány megíratott kézirattal. Az anyagot a jelzett főosztály Adattára IV sz. Kézirat gyűjteménye őrzi. így pédául Ágh Zoltán a bencés birtokokról, Fehér Alajos az egri székesfőkáptalan birtokairól, Kégel Árpád saját, illetve bérbevett gazdaságairól, Weiner Fülöp a klábertelepi szőlőgazdaságról írt. Végül nem hagyhatjuk említés nélkül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) által 1894-től kiadott „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlét". A Szemlét a Magyar Tudományos Akadémia is támogatta, s a kor legjelesebb agrártudósai és történészei figyelme így biztosított volt a kiadvány iránt. Forrásértékűek az itt közölt instrukciók (uradalmi gazda- és erdőtiszti utasítások). Az 1894-1905 közt élő folyóirat a magyarországi és erdélyi uradalmak gazdasági utasításai közül az alsólendvai, nagykárolyi, gernyeszegi, regéci, dombóvári domíniumok rendszabályait, az egyházi birtokok közül a györszentmártoni kerület kormányzójának 1712-ben a hegymesterekhez írott utasítását, a prímási javak 1744/52. évekből származó, erdészeti és vadászati rendtartását, illetve az ottani tiszttartók 1752. évi instrukcióit stb. l.FürL. 1969. 5., Pintér J. 1973. 3.FürL. 1969.9. A.ErdészÁ. [1986.] 7. 5.Dóka K. 1993. Bár a világi nagybirtokkal kapcsolatban is meg kell említenünk , hogy amint ez a közelmúlt évfordulós ünnepségein is kitűnt, például a könyvtárnyira terjedő 104