Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Bibliográfiai szekció - Dr. Korompai Gáborné: A Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának kézirattáráról

nak. Nekik köszönhető, hogy évtizedes lappangás után előkerültek és előkerülhetnek számontartott értékek. Gyűjteményünkből példaként adódik a minorita iskoladrámagyüjteményben a közelmúltban publikált XVIII. századi kantai kéziratos iskoladrámakötet, amelyet Kilián István irodalomtörténész hosszas kutatás után nálunk talált meg. A kéziratos emlékek mellett kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottunk a képes ábrázolások, fényképek gyűjtésének. Elsősorban várostörténeti és egyetemtörténeti képek szerzeményezésére törekszünk. A folyamatosan bővülő fényképgyűjtemény rendezése, analitikus leírása igen körültekintő munkát igényel. Sok-sok azonosított fotó ismerete, emlékképe kell elraktározódjék agyi kompjuterünkben ahhoz, hogy kortársi emlékezet, segítség nélkül a feldolgozást elvégezhessük, a személyeket, helyszíneket, megörökített eseményeket azonosíthassuk. A kézirattár keretében 1992ben létrehozott Egyetemtörténeti Gyűjtemény foto-archívumában megközelítőleg 6000 fényképfelvétel található, amelyekből 2000 darab rendezett állapotban van. A kézirattár fotóállományának más része helytörténeti vonatkozású, illetve egyes prof esz szőri hagyatékokban szaktudományokhoz kapcsolódó. Kézirattárunk több tekintetben különbözik a klasszikus kézirattári gyűjteményektől, elsősorban a tekintetben, hogy a manuscriptumok különböző fajtái mellett más dokumentumokat is archivál. A már említett képi ábrázolások mellett újságkivágatokat, tárgyi emlékeket és hangszalagokat is őrzünk. Egyetemünk vezetése az utóbbi években nem csak erkölcsileg támogatta munkánkat, hanem értékes ajándékokkal is hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény történetét dokumentáló különféle emlékeket gyűjteménnyé fejleszthessük. Sajnos az 1945 utáni évtizedekben igen sok becses relikvia megsemmisült vagy elkallódott. Az egyetemünk két világháború között képződött irattára pedig hivatalos átadás útján került a helyi levéltárba. Gyűjteményünk ennek híjával is jelentős forrása az intézménytörténetnek: a már említett szakdolgozatok, disszertációk, hagyatékok, fénykép- és újságkivágat-gyűjtemény, muzeális tárgyak mellett idekapcsolódik az egyetem tudományos munkáját reprezentáló Egyetemi Emlékkönyvtár is. Az emlékkönyvtár oktatóink, tudományos dolgozóink valamint a tanszékek publikációiból és az egyetem hivatalos kiadványaiból Őriz egy-egy példányt. Ez a gyűjtemény részben az érdekeltek által beküldött példányokból, részben vásárlás útján gyarapodik. Állományáról különkatalógusban és a szolgálati katalógusban is tájékozódhatnak olvasóink. Jelenleg 1120 fond alkotja ezt a gyűjteményt, de újabb tanszékek és alkotók jelentkezésével folyamatosan bővül. Kézirattárunk Egyetemtörténeti Gyűjteménye szemléletesen példázza azt a folyamatot, ahogyan az intézménytörténeti gyűjtemények szerveződnek, s kétséges, hogy az így fejlődött gyűjteményeket célszerű-e a közgyűjtemények szakmai profiljának megfelelően felosztani, mint ahogyan az 1950-es években, s később is számtalan példa volt rá. Ide kapcsolódik Színháztörténeti Gyűjteményünk példája is, amely a korábbi uzus szerint elválasztódott a hozzá kapcsolódó irattártól és muzeális daraboktól. A Debre64