Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Bibliográfiai szekció - Dr. Korompai Gáborné: A Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának kézirattáráról

KOROMPAIGÁBORNÉ A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM KÖNYVTÁRÁNAK KÉZIRATTÁRÁRÓL A Debreceni Egyetemi Könyvtár kétéves előkészítő munka után, 1916 májusában nyitotta meg kapuit az olvasók előtt. Hosszas tárgyalások, egyeztetések előzték meg alapítását, hiszen a Református Kollégiumban gazdag és nagyhírű könyvtár működött, az egykorú tudományos igényeknek lényegében megfelelő gyűjteménnyel, amelynek különösen értékes részét képezte az évszázadok során összegyűjtött kéziratos állomány. Talán ez a körülmény ad magyarázatot arra, hogy négy évtizeden át miért nem folyt kézirattári tevékenység könyvtárunkban. Jóllehet sem kézirattár, sem kéziratfeldolgozás nem volt 1945 előtt. Az első, és mindeddig legkorábbról való kéziratos emlékek mégis abban az időben kerültek a könyvtár tulajdonába. A több darabból álló középkori hazai kollekciót az 1920-as évek második felében Szabó István, egyetemünk későbbi történész-professzora ismertette a Debreceni Szemlében. 1955-ben, néhány évvel azután, hogy intézményünket az akkori kultuszkormányzat a hazai kötelespéldányok második teljeskörű gyűjtőhelyévé avatta, lehetőség nyílt arra, hogy könyvtáron belül új szervezeti és gyűjteményi egységek alakuljanak. A már működő Bibliográfiai Osztályon készítették el a tervet a kézirattár létrehozására. Az akkor készített működési leírás kevés módosítással ma is érvényes. A gyűjtemény alapját több, különféle forrásból származó kéziratos állomány képezte, és könyvtári kezelésbe kerültek a korábban tanszéki, illetve központi adminisztráció kezelésében volt tanári szakdolgozatok és doktori disszertációk. Egyes professzorok hagyatékából és az Egyetemi Emlékkönyvtár számára beküldött személyi anyagból több kéziratos dokumentum került leválasztásra. A múzeumok, levéltárak és könyvtárak gyűjtőkörének szabályozásával a profilidegennek minősített kéziratokat a helyi levéltárból és múzeumból könyvtárunkba irányították. így kerültek gyűjteményünkbe Oláh Gábor kéziratai, valamint a Csokonai Színház színműtárából a kéziratos kották, zenés és prózai művek szövegkönyvei, szerepkiírásai. A Népkönyvtári Elosztóközpont debreceni raktárából, valamint más gyűjtőhelyekről a nemzeti tulajdonba vett könyvtári állományból az Országos Széchenyi Könyvtár után a Debreceni Egyetemi Könyvtárnak is előválogatási joga volt. Elődeink élve ezzel a joggal, a régi értékes könyvek mellett kéziratokat is válogattak, olykor mentettek a megsemmisüléstől; talán elég utalni arra a megdöbbentő esetre, amikor a Tisza-család geszti kúriájának parkjában, a sárból szedegették össze az iratokat és leveleket egykori munkatársaink. Az 1950-es években még nagy összegnek számító 10.000.- forintos költségvetési keretből vásárlással is gyarapodott a gyűjtemény. A kéziratvásárlás sajátos módja való61