Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

I. NAP - Kiss Gábor: A közgyűjtemények együttműködési gyakorlata és technikai lehetőségei

A továbbiakban még néhány közös pontról szeretnék szólni röviden. Nagyon jellemző, és az eddigiek kapcsán már többször is esett róla szó, hogy a könyvtárak milyen intenzíven vesznek részt a honismereti mozgalomban. Szinte nincs olyan hely, ahonnan ne jelezték volna, hogy akár a honismereti egyesület munkájában, akár a kiadványok szerkesztésében, vetélkedők, pályázatok lebonyolításában részt ne vennének. Ebben a munkában mindegyik közgyűjtemény típus közreműködik: ami talán jellemző, hogy a könyvtárak nagyon sok helyen a szervező, a szellemi műhely szerepét látják el. Ez, azt hiszem, egyik legfontosabb feladatunk, hiszen sem a múzeumoknak, sem a levéltáraknak nincs olyan erős kapcsolatrendszere, mint a könyvtáraknak. Nekünk lenyúlnak a „csápjaink" a kisközségekig, az általános iskolákig, az egyesületekig - felfelé pedig az országos intézményekig. (Nekünk nem mernek nemet mondani, akik esetleg egy honismereti egyesület kérését elutasítanák.) Tekintsük hát ezt a feladatot, a „helyi nemzeti tudat" ápolását továbbra is kiemelt feladatunknak, és vezessük az ifjú vagy amatőr kutatókat a tudomány rögös ösvényein. Jellemző és ezért kihagyhatatlan a közös közgyűjteményi fellépésből a kiállítások rendezése. Nem újkeletű, de ma is virágzó gyakorlat, melyet a közgyűjtemények hol ketten, hol hárman, de szinte mindenhol rendszeresen folytatnak. Ezek leginkább tudományos, irodalmi, ritkábban képzőművészeti jellegűek; saját tapasztalatomból és a kollégák válaszaiból is kitűnik, hogy ebben a műfajban a legsikeresebbek a helytörténeti jellegű összeállítások, főleg, ha megfelelő színvonalú katalógust tudnak hozzá készíteni. Egyre többen ismerik fel egyébként ennek jelentőségét; a Zala Megyei Levéltár például csodálatos installációt vásárolt, mely még a porfi kiállításrendező múzeumok berendezését is lepipálja, és egyre-másra rendezi kiállításait: az eddig megvalósultak nyomán a tervben szerepel Zalaegerszeg 750 éves évfordulójára a múzeummal, a millecentenárium alkalmából a megyei könyvtárral rendezendő közös kiállítás. Ilyen kiállítást rendezett a közelmúltban Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum (a Számmer nyomdászcsalád története) a levéltár és a könyvtár közreműködésével, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár „Közgyűjteményünk ismeretlen kincsei" címmel, vagy a Somogy Megyei Könyvtár „Dokumentumok Kaposvár történetéből" címmel. A magam részéről mindenképpen követendő gyakorlatnak tartom ezt a közös fellépést: sok hozadéka van, hiszen egy jó kiállítás egyszerre tudományos érték, oktatási segédlet, reklám is. A közös munka pedig még közelebb hozza a rokon területen dolgozó szakembereket. Végezetül hadd szóljak néhány, technikai jellegű együtt működési lehetőségről. Több helyről van példánk, saját tapasztalatunk is a kötészeti, nyomdai, restaurálási munkák kedvezményes, önköltséges végzéséről. A megyei könyvtárak szinte kivétel nélkül rendelkeznek kötészettel, több helyen, például Kaposváron - nyomdával is. Nagyon sokat segíthetünk egymásnak, a helyi kulturális életnek, ha ezt az infrastruktúrát is egymás rendelkezésére bocsátjuk. 29