Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Komlósi József: Tárgyszavazás a helyismereti számítógépes adatbázisban.

adatmező, amelyet nem indexelünk - az úgynevezett kijelöléses invertálást alkalmazzuk, azaz a visszakeresésre kijelölt adatelemeket « » jelek közé tesszük. A szerzőségi adatok közül visszakereshetővé tesszük a könyvek, könyvrészletek szerzőit, a fontosabb közreműködőket (szerkesztő, összeállító stb.). A cikkek esetében mind az álneveket, névjelöléseket, névrövidítéseket, mind a feloldott teljes nevet invertáljuk, minden rekordból. (A MicroISIS-szel kapcsolatban problémaként szokták említeni: egyetlen indexfájlt készít, ezért abban nem különböztethető meg, hogy a személy ott szerzői minőségében szerepel, vagy az úgynevezett „róla szóló" dokumentumról van szó. Megoldás lehet a prefixek használata, pl. a szerzői nevek elé az indexben: „AU='\ vagy „SZ=" jel kerülhet, ebben az esetben mintegy Önálló szerzői indexet kapunk. A másik lehetőség, hogy a visszakeresést szűkítjük a szerzői adatmezőre. A Fejér megyei személyiségek adatait és a róluk szóló irodalmat nem visszük be az adatbázisba, azokat továbbra is cédulanyilvántartás tartalmazza, így egyelőre ez nem jelent problémát, prefixeket sem használunk. A személyi anyag géprevitelét is tervezzük, de egy másik adatbázist szeretnénk e célra létrehozni.) Az időszaki kiadványok címét az adatbázis a szabványosan rövidített formában tartalmazza, kivételek azok a helyi lapok, amelyekből naponta, illetve hetente több rekord is bekerül (pl. a Fejér megyei hírlap rövidítése Fmh., a Fehérvári hét című lapé Fh.). Talán ezeknek a visszakeresési szempontoknak a meghatározása jelentette a kevesebb problémát a helyismeret számítógépesítése során. Sokkal több gondot okozott, s okoz néha ma is, a tárgyi visszakeresés biztosítása. A tárgyszavazás problémái A számítógépes helyismereti feldolgozás megkezdése előtt dönteni kellett arról, hogyan biztosíthatjuk az adatbázisba kerülő rekordok tartalmi visszakeresését. Milyen választási lehetőségeink voltak? 1. A korábbi, a fénylyukkártyás visszakeresésnél alkalmazott tárgyszórendszert használjuk, beépítve a társadalmi és politikai változások következtében keletkezett új fogalmakat (pl. kárpótlás, privatizáció). Ebben az esetben a számítógépnek éppen azt a lehetőségét nem használjuk ki, hogy mély feltárást tesz lehetővé. 2. Használjuk a Magyarországon legelterjedtebb, és a számítógépes rendszerekben is alkalmazható - igaz, jobb ott sem lesz - osztályozási rendszert, az ETO-t. (A helyismereti gyűjteményekben főként az aprónyomtatványok önfeltáró rendszerezésére használják, s használjuk mi is.) Nem rossz megoldás, de ha azt szeretnénk, hogy adatbázisunkat a „mezei" olvasók is használják egyszer, talán mégis jobb, ha elvetjük. 3. Új tárgyszórendszert hozunk létre. Ebben az esetben ismét két lehetőségünk van: a. Előre elkészítjük, legalább azokkal a fogalmakkal, testületekkel stb., amelyek várhatóan előfordulnak majd. Ebben az esetben gyakorlatilag el kellett volna készíteni egy általános magyar nyelvű tárgyszójegyzék „helyismereti változatát". Ezt nem mertük vállalni. 57