Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Bíró Ferenc: Audiovizuális anyagok a helytörténeti gyűjteményekben.

Nem média jellegű vizuális dokumentumok: - reprodukció - plakát - nyomat - rézkarc, fametszet stb. -fotó - olajfestmény stb. A táblázatban felsorolt dokumentumok közül a médiák azok az ismerethordozók, melyek valamilyen technikai eszköz (lemezjátszó, magnetofon, vetítő, képmagnó stb.) segítségével, közbeiktatásával szemlélhetők, láthatók, illetve hallhatók. Ugyanakkor a napi szóhasználatban beszélünk elektronikus médiákról, elektronikus sajtóról, sőt várjuk a „médiatörvény" elkészültét stb. Itt kell felhívnom a figyelmei arra, hogy szakmánk önmagának is adós egy részletes, a könyvtártani szempontokat figyelembe vevő dokumentum-tipológiával. Jelenleg az egyik legjobban használható tájékoztató eszköz ezen a területen az IS02789 szabvány, mely a könyvtári dokumentumok statisztikai fogalommeghatározásához készült, ez viszont nem ment fel bennünket az előbb említett munka elvégzése alól. Más megközelítésben beszélhetünk egy új felosztásról a médiákon belül úgy mint: analóg és digitális információ-hordozókról. Az utóbbiak - s a számítástechnika minden terméke ilyen - tartalmát virtuálisan hordozza s anyagában a rész nem mutatja fel az egészet; azaz nem érvényesül a „pars pro totó" elve. Visszakanyarodva témánkhoz, a körmendi vándorgyűlésen bőven lesz szó a fotógyűjtemények kérdésköréről az Audiovizuális Szervezet szekcióülésén. Itt csak azt jegyezném meg, hogy a nem könyv jellegű dokumentumok közül a fotó- és képgyűjtemények szerepe jelentős a helyismereti munkában, mint ezt több hazai cikk is alátámasztja. {Zsámpárné Szalay Mária: A Szombathelyi Megyei Könyvtár fényképgyüjteménye, Vasi Honismereti Közlemények 1990. 1-2. sz.; vagy Szűcs Ernő: Egy speciális múzeumról), mely a Debreceni Városi Könyvtár fotó- és hangfelvétel gyűjteményéről ad értékes történeti beszámolót. Az Országos Széchényi Könyvtár a hangzó és videofelvételek történeti szempontú gyűjtését és létrehozását az 1980-as évek elején kezdte meg, s több éves munka eredményeként 1987-1988-ban indultak a szolgáltatások. (Ezekről a kezdeményezésekről és eredményekről az elmúlt évben bemutatóval egybekötött előadásokon tájékozódhattak az Audiovizuális Szervezet tagjai Karsay Orsolya és Hanák Gábor részvételével, s több cikk is megjelent az Oral History valamint Történelmi Interjúk Videótára gyűjteményeinek tevékenységéről.) *** Történetileg a legkorábbi médiák az állóképek, a diaképek voltak. Ezek legtöbbje üveglemezre készült fotó-összeállítás. Fennmaradt Bene Lajos szerkesztésében a Ma42