Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)
[II. NAP]. - Komlósi József: Tárgyszavazás a helyismereti számítógépes adatbázisban.
Ha a dokumentum egy - önálló névvel is rendelkező - településrészről (leggyakrabban városrészről) szól, mind a település, mind a településrész nevét visszakereshetővé tesszük. A korábbi fénylyukkártyás rendszerben a megyéről átfogóan szóló dokumentumok tárgyszavazására a megye tárgyszót használtuk, s ezt alkalmazzuk a számítógépes adatbázisban is. (A másik lehetőség az lehetett volna, hogy ilyen esetben nem adunk földrajzi visszakeresési lehetőséget. Gyakran előfordulnak azonban olyan keresések, amikor a felhasználót az egyes településekről szóló irodalom helyett a Fejér megyével általában foglalkozó dokumentumok érdeklik.) A testületi név mint tárgyszó esetében több fontos kérdésben is dönteni kellett. Mely vállalatok, vállalkozások, intézmények, egyesületek, pártok stb. kapjanak önálló tárgyszót, azaz nevük szerinti visszakeresési lehetőséget? Mivel a teljes, hivatalos név csak ritkán fér el az invertált fájl 30 karakterében, müyen formában kerüljenek a nevek az indexbe? Ha a nevük szerinti visszakeresést biztosítjuk, ki kell-e minden esetben tárgyszóval fejezni a tevékenység jellegét is? Mennyiben követhetők a névváltozások? Az első kérdésre legfeljebb az az általános válasz adható, hogy amelyekről gyakran írnak, többször is előfordulnak stb. Sok esetben nehéz ezt eldönteni egy megalakuló intézményről, sportegyesületről, alapítványról. Előfordulhat, hogy időnként visszamenőlegesen kell egy-egy tárgyszót módosítani emiatt (is). Úgy gondolom, erre a kérdésre egyértelmű válasz nem is adható, a döntésben a könyvtárosnak tapasztalata és megérzései alapján kell döntenie. Ha a neve szerint visszakereshetővé válik egy testületi név, az indexbe közhasználatú, elterjedt rövid nevén kerül, ha nevének van ilyen változata (pl. zzAlba Regia Építő és Vállalkozó Rt. az indexbe Arév néven kerül, a Szabad Demokraták Szövetsége SZDSZ néven), ha nincs, magunk próbálunk ilyen formát „előállítani", lehetőleg nem teljesen átalakítva az eredeti nevet. Általános szabály, hogy a Fejér Megyei kezdetű nevek első két szavát elhagyjuk (így lesz a Fejér Megyei Munkaügyi Központ az indexben Munkaügyi Központ, de a Fejér Megyei Önkormányzat megyei önkormányzat, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár megyei könyvtár), a vállalatok, vállalkozások nevének végéről elhagyjuk a kft., rt„ bt. stb. rövidítéseket, ha a név ettől nyelvtanilag értelmes marad (Ikarus kerül az indexbe, és nem Ikarus Rt., de Hűtőipari Rt., és nem Hűtőipari). Lehetőleg olyan névformát választunk, amely a teljes névből - ez általában a címben, vagy az annotációban szerepel - kijelölhető, ellenkező esetben a választott névformát beírjuk a „Tárgyszó" adatmezőbe. Ha az intézmény, vállalat, egyesület stb. nem kap név szerinti visszakeresési lehetőséget, olyan tárgyszavakkal látjuk el, amelyek a visszakereséskor egyértelműen azonosítják. Adatbázisunkban neve szerint visszakereshető pl. valamennyi székesfehérvári, dunaújvárosi általános iskola, szakmunkásképző, gimnázium és szakközépiskola, de a móri gimnáziumról vagy a csákberényi általános iskoláról szóló irodalmat MÓR*GIMNÁZIUM, illetve CSÁKBERÉNY*ÁLTALÁNOS ISKOLA keresőkérdés sei lehet visszakeresni. (A * a MicroISIS-ben a logikai „ÉS" kapcsolat jele a keresőkérdés megfogalmazásakor.) 59