Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Komlósi József: Tárgyszavazás a helyismereti számítógépes adatbázisban.

Ha a dokumentum egy - önálló névvel is rendelkező - településrészről (leggyakrab­ban városrészről) szól, mind a település, mind a településrész nevét visszakereshetővé tesszük. A korábbi fénylyukkártyás rendszerben a megyéről átfogóan szóló dokumentumok tárgyszavazására a megye tárgyszót használtuk, s ezt alkalmazzuk a számítógépes adat­bázisban is. (A másik lehetőség az lehetett volna, hogy ilyen esetben nem adunk föld­rajzi visszakeresési lehetőséget. Gyakran előfordulnak azonban olyan keresések, amikor a felhasználót az egyes településekről szóló irodalom helyett a Fejér megyével általában foglalkozó dokumentumok érdeklik.) A testületi név mint tárgyszó esetében több fontos kérdésben is dönteni kellett. Mely vállalatok, vállalkozások, intézmények, egyesületek, pártok stb. kapjanak önálló tárgy­szót, azaz nevük szerinti visszakeresési lehetőséget? Mivel a teljes, hivatalos név csak ritkán fér el az invertált fájl 30 karakterében, müyen formában kerüljenek a nevek az indexbe? Ha a nevük szerinti visszakeresést biztosítjuk, ki kell-e minden esetben tárgy­szóval fejezni a tevékenység jellegét is? Mennyiben követhetők a névváltozások? Az első kérdésre legfeljebb az az általános válasz adható, hogy amelyekről gyakran írnak, többször is előfordulnak stb. Sok esetben nehéz ezt eldönteni egy megalakuló intézményről, sportegyesületről, alapítványról. Előfordulhat, hogy időnként visszame­nőlegesen kell egy-egy tárgyszót módosítani emiatt (is). Úgy gondolom, erre a kérdésre egyértelmű válasz nem is adható, a döntésben a könyvtárosnak tapasztalata és megér­zései alapján kell döntenie. Ha a neve szerint visszakereshetővé válik egy testületi név, az indexbe közhasznála­tú, elterjedt rövid nevén kerül, ha nevének van ilyen változata (pl. zzAlba Regia Építő és Vállalkozó Rt. az indexbe Arév néven kerül, a Szabad Demokraták Szövetsége SZDSZ néven), ha nincs, magunk próbálunk ilyen formát „előállítani", lehetőleg nem teljesen átalakítva az eredeti nevet. Általános szabály, hogy a Fejér Megyei kezdetű nevek első két szavát elhagyjuk (így lesz a Fejér Megyei Munkaügyi Központ az index­ben Munkaügyi Központ, de a Fejér Megyei Önkormányzat megyei önkormányzat, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár megyei könyvtár), a vállalatok, vállalkozások ne­vének végéről elhagyjuk a kft., rt„ bt. stb. rövidítéseket, ha a név ettől nyelvtanilag ér­telmes marad (Ikarus kerül az indexbe, és nem Ikarus Rt., de Hűtőipari Rt., és nem Hűtőipari). Lehetőleg olyan névformát választunk, amely a teljes névből - ez általában a címben, vagy az annotációban szerepel - kijelölhető, ellenkező esetben a választott névformát beírjuk a „Tárgyszó" adatmezőbe. Ha az intézmény, vállalat, egyesület stb. nem kap név szerinti visszakeresési lehető­séget, olyan tárgyszavakkal látjuk el, amelyek a visszakereséskor egyértelműen azono­sítják. Adatbázisunkban neve szerint visszakereshető pl. valamennyi székesfehérvári, dunaújvárosi általános iskola, szakmunkásképző, gimnázium és szakközépiskola, de a móri gimnáziumról vagy a csákberényi általános iskoláról szóló irodalmat MÓR*GIMNÁZIUM, illetve CSÁKBERÉNY*ÁLTALÁNOS ISKOLA keresőkérdés sei lehet visszakeresni. (A * a MicroISIS-ben a logikai „ÉS" kapcsolat jele a keresőkér­dés megfogalmazásakor.) 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom